Továbbra is a kkv-k lesznek az EXIM tevékenységének fókuszában

A Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank) és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (Mehib) intézménypárosa kedd délután Budapesten rendezte meg az EXIM Awards gáláját, ahol a 2018-as évben elért eredmények alapján díjazta pénzügyi közvetítőpartnereit.

Nyitóbeszédében Magyar Levente hangsúlyozta, hogy az 5,3 százalékos első negyedéves GDP-növekedés nem rossz eredmény, ahogy az sem, hogy Magyarország ma a világ 34. legnagyobb exportőre – ezek dicséretes adatok, de elégedettségre szerinte nem adnak okot, mert a lemaradásunk még mindig nagy azokhoz az országokhoz képest, amelyek életszínvonalát, gazdasági teljesítményét szeretnénk elérni. Regionális versenytársaink fejlődéséből ugyanis nem esett ki nyolc-tíz év, míg mi a 2002 utáni félremenedzselt gazdaságpolitika következményeivel küzdünk, és ennek a hatásai a mai napig érezhetők. Hiszen míg Lengyelország, Románia és Szlovákia töretlenül fejlődött ezekben az években, Magyarország gazdasági értelemben a falnak ment – tette hozzá a miniszterhelyettes. Amíg régiós versenytársaink 6-7 százalékkal növekedtek, Magyarország a kétezres évek közepén csak stagnálásra volt képes, így a 2008-as válság is sokkal mélyebben és drámaibban rázta meg az országot, mint bármely szomszédunkat.

Örvendetes, hogy 2013 óta van egy stabil gyarapodás, jobban növekszünk, mint a legtöbb regionális állam, de nekünk jobban is kell növekedni, mert az elmúlt harminc évből tízet gazdasági értelemben elvesztegettünk – hangsúlyozta Magyar Levente.

A miniszterhelyettes szerint a magyar exportfejlesztési intézményrendszer úgy tud ehhez a növekedéshez hozzájárulni, hogy az exportfinanszírozás új lehetőségeit nyitja meg: egyrészt az EXIM-en belül frissítették a termékpalettát, másrészt a kormány olyan ösztönzőket alakít ki, amelyek a befektetésösztönzés mechanizmusaihoz hasonló módon fognak működni, csak itt nem a tőkebevonzás, hanem a tőkeexport lesz a cél. Néhány hete meghirdették a nyugat-balkáni tőkeexportot támogató programot, amelyben vissza nem térítendő támogatásokra 10 milliárd forintos alapot nyitnak. Magyar Levente kiemelte a Szerbiával kötött megállapodást is, amelynek keretében a költségvetés csaknem húsz programot készít elő banki finanszírozásra.

A nemrég elfogadott új Nemzeti Exportstratégia kapcsán kiemelte: egyik legfőbb céljuk, hogy közép-európai összehasonlításban a leggyorsabb, legversenyképesebb és leginkább a piac igényeire szabott exportfinanszírozási rendszer jöjjön létre.

A vállalati hitelezés dinamikusan bővül Magyarországon, nagyobb mértékben, mint a régiós versenytársainknál, ami örvendetes, hiszen a lemaradásunkat le kell dolgoznunk, ennek megfelelő ütemben bővült az exporthitelezés is, ami csaknem ezermilliárd forintos hitelállományt jelent – mondta. Kiemelte, hogy az elmúlt nyolc évben több mint 30 százalékkal növekedett a kkv-k termelékenysége, szemben a 9 százalékos uniós átlaggal, és a GDP egyre nagyobb hányadát adják a kis- és középvállalatok. „Továbbra is ezek a cégek lesznek tevékenységünk fókuszában” – hangsúlyozta a miniszterhelyettes.

1994 márciusában született meg az a törvény, amely szabályozza az EXIM működését, így ez a 25. év, amit azzal töltünk, hogy a magyar gazdaság exportőreinek próbálunk finanszírozási megoldásokat nyújtani – jelentette ki köszöntőbeszédében Jákli Gergely, az EXIM vezérigazgatója. Hangsúlyozta, hogy egyre több olyan típusú bankárra van szükség hazánkban, aki érti az exportfinanszírozás lényegét, hiszen a világgazdaság változik: súlypontok tolódnak nyugatról keletre, olyan országok törnek világgazdasági vezető szerepre, amelyeket korábban csak fejlődő országokként emlegettünk – például Brazília, India vagy éppen Kína. Szerinte ebben a világgazdasági versenyben a magyar vállalkozásoknak igenis van helyük és szerepük.

„Ha valami változik, akkor a változásban mindig van lehetőség, és a lehetőséget ki kell használni” – hangsúlyozta az EXIM vezérigazgatója. Azt tekintik legfőbb feladatuknak, hogy olyan pénzügyi keretrendszer jöjjön létre, amelyet a magyar vállalkozások használni tudnak. 2012-ben összesen 239 ügyfél használta az EXIM-et közvetlenül vagy kereskedelmi bankon keresztül, ez a szám ma már meghaladja az 1600-at. Az ügyfeleik 87 százaléka a kis- és középvállalkozói szektorból érkezik, és büszkék arra is, hogy a tavalyi év végén a mérlegfőösszegük meghaladta a 970 milliárd forintot. A bank mellett a biztosítói tevékenységük sem sikkadt el, 2018-ban 20,4 százalékos növekedéssel 221 milliárdos biztosítási állománnyal zárták az évet. A kereskedelmi banki partnereikkel közösen összesen 216 milliárd forintot folyósítottak a refinanszírozás keretében. Az EXIM-terméket használó ügyfelek árbevétele másfélszer gyorsabban nőtt, mint azoké, akik nem ügyfeleik – sorolta a legfőbb eredményeket a vezérigazgató. „Az EXIM tevékenysége tavaly nagyságrendileg 20 milliárd forintba került az adófizetőknek, ezzel szemben az a nemzetgazdasági hatás, amit elértünk, 316 milliárd forint volt” – tette hozzá Jákli Gergely.

Az EXIM ügyfeleinek

87

százaléka

a kkv-szektorból érkezik