Véget ért az adóverseny, alig mozognak a kulcsok
Stabilizálódtak az elmúlt években az európai adórendszerek, a 2008-as válság hatásainak megszűntével véget ért az európai adóverseny. Nagyobb mozgást e téren már csak egy esetleges következő válság hozhat. A magyarországi adórendszert a szélsőségek jellemzik: a világ legmagasabb áfáját és az unió legalacsonyabb társasági adóját alkalmazza a magyar állam, miközben a béreket terhelő adók viszonylag magasak még a nem alacsony régiós átlaghoz képest is – így összegezhető a Mazars adótanácsadó idei kelet-közép-
európai adózási felmérése.
A befektetők számára a legfontosabb az alacsony társasági adó, a második tétel pedig a munkabérre rakodó bérterhek – mondta H. Nagy Dániel, a Mazars adóigazgatója. A régiónkban a foglalkoztatás terhei – más-más struktúrában, de – magasak: az adóék átlagosan 40 százalék körüli, vagyis 1000 euróból 600
euró közelében lesz a nettó fizetés, a többi az államokhoz kerül. Magyarországon ennél is nagyobb, 45 százalékos az adóék, ezzel a legmagasabb a vizsgált régióban a magyar munkabérek terhelése a szakértő szerint, bár ezen javíthat 2019 júliusától a szociális hozzájárulási adó várható, 2 százalékpontos csökkentése. Ha az adóéket a háromgyerekesek adókedvezményével is korrigáljuk, már sokkal jobb a kép – tette hozzá az adóigazgató.
Ha mozgás lesz az adórendszerekben, az a társasági adóban várható, de nem a mértékekben, hanem az adóelkerülést célzó uniós irányelvek átültetésével. A társasági adó mértéke széles skálán, a magyar 9 százaléktól a görög 29 százalékos kulcsig szór – egyetlen változás épp a görög teher egy százalékpontos csökkentése volt, a régiós átlag így 17 százalékra csökkent. Ez év januárjától már alkalmazni kell az EU adóelkerülési (ATAD) irányelvét, amely azt szabályozza, hogy a vállalati hitelekre fizetett kamatok mekkora része vonható le az adóalapból. Bár az uniós szabályozás megpróbált egyértelmű lenni, mégis jelentős különbségek vannak a nemzeti szabályozásban; míg a magyar rendszer igyekszik minél befektetőbarátabb lenni, a lengyel adójog még az uniós irányelvnél is szigorúbb volt az ATAD átültetésében.
Sok helyen a következő lépés a tőkekivonási adó átültetése lesz, amely a várhatóan napokon belül a parlament elé kerülő tavaszi adócsomagban fog szerepelni. Szintén januártól kell alkalmazni az uniós DAC-6 irányelvet, amely szerint az adótanácsadók, ügyvédek kötelesek lesznek jelentést tenni ügyfeleikről a nemzeti adóhatóságnak. A lengyelek már bevezették ezt a szabályt, és a lehető legszigorúbban. Ott a tanácsadóknak a megkeresések tartalmáról is nyilatkozniuk kell. Nagy kérdés, hogy a magyar kormány ezen a területen milyen megoldást választ, hogy közben megtartsa befektetőbarát arculatát – mondták a szakértők.
Az áfa, avagy a fogyasztási adók mindenütt a legfontosabb adónemnek számítanak. Az áfa átlagos kulcsa a régiónkban 21 százalék, míg Magyarországon 27 százalék, ami világviszonylatban a legmagasabb. Bár Varga Mihály pénzügyminiszter épp a Világgazdaságnak adott interjúban lengette be annak az elméleti lehetőségét, hogy egyszer majd csökkenhet a hazai általános felső kulcs, a Mazars szakértői rövid távon erre nem számítanak. Szerintük inkább az a valószínű, hogy folytatódik egy-egy termék vagy szolgáltatás terheinek célzott csökkentése.
