A fiskális impulzus dacára nő a bevétel

Beépítik ugyan a 2020-as költségvetés tervezetébe a gazdaságvédelmi akcióterv 13+1 intézkedését, de a jövő évi büdzsé az adócsökkentések ellenére is a bevételek emelkedését jelzi. A szociális hozzájárulási adó (szocho) kulcsa 2020-ban például 2 százalékponttal csökkenhet, 15,5 százalékra eshet, de a költségvetési javaslat így is 220 milliárd forinttal emelkedő bevétellel számol. A cégek éppen a gazdaságvédelmi akcióterv ezen első pontjának köszönhetően jutnak a legnagyobb mértékű kedvezményhez, a szochóból mégis 5344 milliárd forint bevétele származhat jövőre az államháztartásnak. A számítások elsőre ellentmondásosnak tűnnek, azonban az adóalap növekedésével – vagyis a foglalkoztatottak számának emelésével – az összbevétel is több lehet, mint ami a 2019-es előirányzatban szerepel.

A gazdaságvédelmi akcióterv második pontja, a kisvállalati adókulcs 13-ról 12 százalékra csökkentése a 2020-as büdzsé alapján mindössze 5,9–6,3 milliárd forint bevételkiesést okoz, ami a teljes előirányzat 21 972 milliárd forintos kiadásaihoz képest elenyésző, mégis nagy segítség lehet a vállalkozásoknak a minimálbérek emelése és a feszes munkaerőpiac miatt. A társaságiadó-feltöltési kötelezettség eltörlése ellenére a 2020-as költségvetésben az ideinél 101,6 milliárd forinttal több bevétellel számolnak, e sor bevétele 501,1 milliárd forintra emelkedhet. Az intézkedés nem feltétlenül érinti a közvetlen bevételt, viszont a pénzforgalmi szemléletben az államháztartás csak egy évvel később számíthat a nagyvállalatok TAO-ból befolyó forintjaira.

A reklámadó az idén 15,1 milliárd forintot hozhat az államkasszába, az adónem felfüggesztése miatt jövőre várhatóan csak félmilliárdot.

A turizmusfejlesztés és a szálláshely-szolgáltatás régiós versenyképességének javítása érdekében 18-ról 5 százalékra mérséklődik a kereskedelmiszálláshely-szolgáltatás áfakulcsa, a turizmusfejlesztési hozzájárulás pedig 4 százalékos lesz az ágazati fejlesztések finanszírozása érdekében. Az effektív adókulcs így is feleződik: 9 százalékos lehet, de ez nem látszik majd meg a teljes áfabevételen. Jövőre 677 milliárd forinttal több forgalmi adó folyhat be az államkasszába. Szintén nem érződik meg a bevételeken a kistelepülési építkezések áfa-visszatérítése, mert ezen a soron 4968 milliárd forint bevétellel számol a Pénzügyminisztérium, amelyhez képest a kistelepülési visszatérítés miatti kiesés nem jelentős. A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. (amely magyar vállalkozások kölcsöneinek állami kezességvállalásával foglalkozik) tőkeemelése 10 milliárd forint pluszforrást igényel, a működésére pedig 17,5 milliárd forintot szán a büdzsé. Az agrárhitelek garanciavállalására létrehozott Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 5 milliárdos tőkét kap, amelyhez 2,6 milliárd forint működési kiadás tartozik. Az öntözéses gazdálkodás kiépítésére 17 milliárd forintot különítettek el. A kutatás-fejlesztés (k+f) állami kiadásaira a költségvetés 175 milliárd forintot áldoz, igaz, ebből a működési kiadásokra és az ösztöndíjakra levont összeg után 167 milliárd forint marad. György László, az innovációs és technológiai tárca államtitkára lapunknak korábban azt mondta: minden állami k+f-költés dupláját vonzza be az innovációs ráfordítás. A kamatkiadások 88 milliárd forinttal emelkednek, ennek részben az emelkedő kamatkörnyezet az oka, azonban a lakossági állampapírok – és a +1 pontként bevezetett Magyar Állampapír Plusz – magasabb finanszírozási igénye is hozzájárul ehhez.