A régió középmezőnyébe nőhetnek a magyarországi k+f-költések
A 2020-ban a költségvetésből kutatás-fejlesztésre fordított 157 milliárd forint becslésünk szerint a GDP mintegy 0,3 százalékát teheti ki, figyelembe véve a jövő évi gazdasági növekedést – mondta a 13+1 pontos gazdaságvédelmi akciótervről a Világgazdaság kérdésére Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője. A program 13. pontjában bejelentett 32 milliárd forintos emelés azt jelenti, hogy GDP-arányosan 0,05 százalékkal nőnek a források, ám lényeges, hogy az uniós kutatási pénzeket is az állami költéshez sorolják a statisztikában, így az jelentősen magasabb, mint a költségvetési forrás. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb adata szerint 2017-ben GDP-arányosan 1,35 százalékos volt a kutatás-fejlesztési ráfordítás Magyarországon, ami ugyan emelkedés a 2016-os 1,2 százalékhoz képest, ám a 2015-ös 1,36 százaléktól elmarad. Regős Gábor hozzátette: az ingadozás elsősorban az uniós források változó beérkezésének tudható be.
A vállalati szféra kutatás-fejlesztési kiadásainak növekedését nehéz megbecsülni, de valószínű, hogy fokozatos, kismértékű növekedés történik, így 2020-ban 1,6 százalék körüli lehet a GDP-arányos ráfordítás a magánszektorban – fejtette ki a Századvég makrogazdasági elemzője. Ezen persze lehet emelni, amit a magas hozzáadott értékű, kutatással foglalkozó munkahelyek teremtése segíthet. Az EU célkitűzése szerint az államnak és a magánszférának a kutatás-fejlesztési ráfordításokat egyharmad-kétharmad arányban kellene finanszíroznia, ami azt jelenti, hogy nemcsak a közszférában, hanem a vállalatoknál is emelni kell az erre költött összegeket. A magyar állam hasonló mértékben támogatja a kutatásokat, mint Szlovákia és Lengyelország – GDP-arányosan 0,88, illetve 1,03 százalékkal –, ám az 1,79 százalékos arányú Csehországtól elmaradnak a magyar ráfordítások. Az igazán nagy lemaradást a fejlettségi célként megnevezett Ausztriához képest láthatjuk, ahol 3,16 százalék ezen ráfordítások aránya, de még az uniós, 2,06 százalékos átlag is jelentősen magasabb a magyarnál.
