A Mesterséges Intelligencia Koalíció (MIK) 74 alapítóval indult tavaly, de a tagok száma ma már meghaladja a 180-at, és a hat munkacsoportban több mint ötszáz szakember dolgozik – mondta a Világgazdaságnak Jakab Roland, az MIK elnöke. Átfogó eredményeik alapján szeptemberre elkészítenek egy akciótervet, és az év végén jön a stratégia is, de a részletek megvalósításáról az Országgyűlés dönt majd. Addig is az egyes munkacsoportok vizsgálják a témában az üzleti együttműködés lehetőségét, dolgoznak egy központi magyar mesterséges intelligenciával (MI) foglalkozó weboldal fejlesztésén. Elkezdték felmérni azt is, hogy az MI milyen hatást gyakorol majd a hazai munkaerőpiacra, hogyan épülnek be a technológiák az egészségügyi intézmények folyamataiba, és hogyan lehet kibervédelmi eszközökkel védeni a mesterséges intelligenciát. Lényegesnek tartják a társadalom tájékoztatását is, hogy közérthetővé váljon a technológia, és eloszlassák a félelmeket, hiszen a mesterséges intelligencia egyszerű, mindennapi dolgokat könnyít meg.
Jakab Roland kiemelte, hogy a munkaerőpiacot átalakítja ugyan az MI, mivel algoritmusok és szoftverek fogják kiváltani az ismétlődő, manuális feladatokat, de számos új munkahelyet is létrehoz. Nem csak kutatókra lesz szükség, hiszen az áram területén sem csak mérnökök és energetikusok, hanem villanyszerelők is dolgoznak. Például a képek annotációja is nagy lehetőség: világszerte már több leszakadó térségben alakítottak ki olyan munkaköröket, amelyeknél az algoritmusokat tanítják a képek felismerésére (például egy számítógép előtt ülve beírják, hogy egy kutya látható az adott képen). Mivel a gépek ezen a tanulási folyamaton keresztül értelmezik majd a világot, nagy mintákra és sok adatra van szükség. „A PwC tanulmánya feltárta, hogy 2035-ig 900 ezer olyan magyar munkahely lesz, amely erősen kitett az automatizációnak, de ez a szám már 2025-re is 200 ezer fölé emelkedik, ezért célzott át- és továbbképzéseket kell indítani” – emelte ki.
Az MIK elnöke arra is kitért, hogy az ország versenyképessége szempontjából fontos nemzeti adatvagyon-politikát is erősen érinti majd a technológia. Az a cél, hogy a személyes adatokat és üzleti titkokat nem érintő információk minél könnyebben hozzáférhetők legyenek a fejlesztők számára, ellenkező esetben lemaradunk. Rávilágított, hogy törvényi változásokra is szükség lehet, a terület Európa-szerte átalakuláson megy át. A koalíció egyik projektcsapata készített tanulmányt a nemzetközi jó példákról és gyakorlatokról, de több tárcánál is foglalkoznak már a kérdéssel.
Az egészségügyben az MI révén a reaktív gyógyászat helyett a prediktív veheti át a helyet, mivel az okoskütyük rengeteg adatot gyűjtenek az egyénekről, a bennünk zajló folyamatokról. Az MI használatával akár egy szívinfarktus is előre jelezhető, és egy vérkép is elegendő lesz, hogy középtávon megjósolja az esetleges kockázatokat. Így a kórházak működése és az orvosok munkaköre is átalakul majd. De a gépeknél, munkaeszközöknél más területeken is előre lehet majd jelezni a meghibásodást, megakadályozva akár többnapi termeléskiesést. „Még semmivel sem vagyunk elkésve, most indul az átalakulás folyamata. Ha egy ország jó ütemben, jó logikával kezd el foglalkozni egy ilyen hatású technológiai és üzleti innovációval, mint az MI, akkor évtizedes hátrányt dolgozhat le, vagy évtizedes előnyre tehet szert” – hangsúlyozta Jakab Roland.
Az új technológia 2035-ig
900
ezer magyar munkahelyet értelmezhet újra
