Csökkenhet a különbség a fővárosi és a vidéki ingatlanárak között
Jókora szakadék tátong a fővárosi és a vidéki ingatlanárak között – mondta Banai Ádám, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója. Ennek az orvoslására is alkalmas lesz a falusi CSOK program, de teljesen nem zárhatja össze az ollót. Az elmúlt években a budapesti ingatlanpiacon 20, a vidékin pedig 10 százalékos áremelkedés volt jellemző, eközben a kisközségek ingatlanárai szinte stagnáltak. A 10 millió forint alatti ingatlanok tranzakciói a vidéki ingatlankereskedelem 40 százalékát fedik le: a felvett támogatások fele fordítható vásárlásra, a másik fele korszerűsítésre és bővítésre.
Simon Éva, az Ingatlanbazar.hu üzletágvezetője szerint a falusi CSOK megbolygatta az ingatlanpiacot, nőtt az érdeklődés a vevők körében. Általában az év elején élénkülnek a keresések, majd a tavasz elejére létrejönnek a tranzakciók, az idén azonban a keresési folyamat jócskán elhúzódott. Banai Ádám szerint fontos, hogy a kormány különböző programjai által még kiszámíthatóbb legyen a hazai építőipar, vagyis hogy a munkavállalók ne csak három-négy éves ciklusokra tervezhessenek. Hozzátette: az utóbbi években az értéknövekedés révén 30-40 százalékos nyereséget is hozhattak a megfelelő időben megvásárolt ingatlanok.
Amíg tart a reáljövedelmek növekedése, masszív keresleti oldalra lehet számítani, folyamatosan erősödik a lakásvásárlási és a -korszerűsítési szándék is – mondta Fábián Gergely, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója. Hozzátette: a megtakarítások magas szintje is támogatja a kereslet élénkülését. Tavaly a tranzakciószám 176 ezer volt, amely 6,4 százalékos emelkedés. Az élénk kereslettel az újlakás-kínálat nem tud lépést tartani, ennek a kapacitások szűkössége mellett az alacsony hatékonyság is az oka. A kiadott engedélyek alapján várhatóan az idén lesz a csúcs az átadott lakások számában. A lakáshitelezés is folyamatosan élénkül, de a hazai volumen még mindig a legalacsonyabbak között van
Európában, még majdnem kétszeres bővülés lehetséges.
