Drágulhat a lópatkolás, szórnak az óradíjak

Magyarországon mintegy 120 főállású és további száz mellékállású patkolókovácsot tartanak nyilván – erről a Magyar Patkolókovácsok Egyesületének (Mape) elnöke, Ormándi Zsolt beszélt a Világgazdaságnak. Tapasztalatai szerint bár az ország egyes területein – Sopron környékén és a Dél-Alföld bizonyos részein – van némi munkaerőhiány, de összességében lefedik az igényeket, és nincsenek várólisták.

Főként a lótartási szokások változása állhat amögött, hogy a statisztikai hivatal szerint tavaly a 2017-es 60 ezerről 51 ezerre csökkent a hazai lóállomány: a tenyésztés visszaszorult, míg a hobbi- és a sportlovaglás fejlődik. Az utóbbi célra mintegy 15 ezer lovat használhatnak, a legtöbbet Pest és Győr-Moson-Sopron megyében.

A Mape elnöke szerint egy főállású patkolókovács akár 250-300 sport- és hobbiállatot is elláthat folyamatosan, ezek patáját kéthavonta kell megfaragnia, míg a tenyészlovak ménesei tavasszal és ősszel rendelnek meg körmölést. „Ez a hivatás jó megélhetést biztosít. Egy sportló patkolásáért átlagosan 100-120 ezer, egy tenyészállat vagy egy hobbiló esetében évente 30–80 ezer forint kérhető el” – ismertette. Ormándi Zsolt úgy kalkulál, hogy az árak az idén legalább 10-15 százalékkal nőhetnek, mert évi 3-5 százalékkal emelkedik a szakmához szükséges alapanyagok ára is. Hazai forgalomban nincs patkoláshoz szükséges termék, az importáru főképp Nyugat-Európából érkezik. A gyártók kihasználják, hogy a lovaglás úri sportként van elkönyvelve, és feljebb tornásszák az árakat, amit a patkolókovácsoknak is le kell követniük. Ugyanakkor a hazai óradíjakban nagy, akár 30-40 százalékos eltérés is lehet.

A szakember szerint a vonatkozó képzési rendszer meg van oldva, a keretei hosszú idő után végre rendezettek, ellentétben például Ausztriával, ahol megszűnt az állami képzés. Mezőhegyesen nappali szakiskolában lehet megtanulni a szakmát, a Mape pedig több mint öt év után újra OKJ-s felnőttképzést indított húsz főnek az Állatorvostudományi Egyetemmel. A következő öt-hét évben várhatóan nem lesz új tanfolyam, hogy ne telítődjön túl a munkaerőpiac. Létrejött a mestervizsga rendszere is kétéves képzésben, ez világszinten is elismert színvonalú, vetekszik az angol kovácsiskola nívójával. Az egyesület vezetője úgy értékelt, hogy a magyarországi szakma visszanyerte a rangját, a hazai kovácsok teljesítményét Nyugaton is elismerik. „Felnőtt egy új generáció, amelynek tagjai neves németországi, olaszországi, hollandiai és portugáliai istállókban is dolgoznak” – húzta alá.

Csak pénz kérdése

Ormándi Zsolt szerint már nem éri meg szálvasból patkót kovácsolni, a patkót gépek állítják elő félkészre. A terméken a patkókovácsok végeznek milliméter-pontosságú alakításokat úgy, hogy az az adott ló teljesítménye és egészsége szempontjából a legmegfelelőbb legyen. Magyarországot lovas nemzetnek tartják, de a számok ennek némiképp ellentmondanak: csupán minden ezredik hazai lakos kötődik valamilyen formában a lovas ágazathoz, míg Németország egyes vidékein minden ötödik. „Ennek javítása elsődlegesen pénztárca kérdése. Úgy látom, hogy a lóállomány nőni fog, és nem elérhetetlen cél a családonkénti egy ló” – jelentette ki a szakember.