június 14. ez a dátum. Megfordítható vagy legalább lassítható
a folyamat?
Mindenképp, ezért is látogattam Magyarországra. Bölcsebben kell gazdálkodni az erőforrásokkal, a hulladékmennyiséget pedig már azelőtt csökkenthetjük, hogy ténylegesen képződne. Emellett mindenképp szükséges emelni a csapásszámot az újrahasznosítás terén, az egyes anyagokat minél tovább használva, ez a körforgásos gazdaság lényege. Ez nem álom, szerencsére egyre több helyen mára valóság. A túlfogyasztás napjával szembesülve pedig nem a kétségbeesés a helyes válasz, hanem a környezettudatos döntések mindennapos meghozatala mikro- és makroszinten egyaránt, az egyszer használatos műanyagoktól való megszabadulástól kezdve a vállalatok fenntartható fejlődést szem előtt tartó üzleti modelljeinek kialakításáig.
A magyarországi és a régiós túlfogyasztás szerkezete mennyiben tér el a nyugat-európai országokétól?
Van egy keretrendszerünk a körkörös gazdaság monitorozására, ami Magyarország esetében érdekes trendeket mutat. A legutóbbi adatok szerint Magyarországon mindössze 6,4 százalékos volt az újrahasznosított anyagok használatának aránya, szemben a 11,7 százalékos uniós átlaggal. Előremutató viszont, hogy a körforgásos gazdasággal összefüggő foglalkoztatás ma már az összes magyarországi álláshely 1,93 százalékát teszi ki, miközben az EU-átlag ezen a téren csak 1,73 százalék. A hatékonyság terén azonban van még hová fejlődnie országuknak, hiszen Magyarországon egyelőre 2,04 euróba kerül egy kilogrammnyi anyag újrahasznosítása, holott a 28 uniós tagállam átlagát tekintve ez már egy euró alatt van, egészen pontosan 88 eurócent a legutóbbi felmérések szerint.
Számos aktivistát láthattunk az utóbbi időben – figyelemfelkeltő céllal – például műanyagszeméttel teli medencében úszni. A műanyag-újrahasznosítás terén meddig jutott Magyarország és az unió egésze?
Ez egyértelműen olyan terület, ahol Európának az eddiginél jóval többet kell tennie, ezért is javasolta az Európai Bizottság a műanyag-stratégiát. Időbe telik, mire beérik a munka gyümölcse, de sok tagállamban már óriási az érdeklődés a komplett, rendszerszintű műanyag-újrahasznosítási infrastruktúrák bevezetése és alkalmazása iránt. Ezt a folyamatot felgyorsíthatja az új felhasználású műanyagokra vonatkozó új irányelv. A műanyaghulladék legnagyobb forrása a csomagolás, deklarált célunk ezen a területen, hogy 2030-ig 55 százalékos újrahasznosítási rátát érjünk el: míg az EU-átlag 42 százalékon áll, addig Magyarország 31 százalékos részeredményt képes ebben felmutatni.
A körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv megvalósításában van lemaradása Magyarországnak? Ha igen, főleg milyen területeken?
Sarkalatos pont a kommunális hulladék újrahasznosítása, de biztatók a részeredmények, a 2020-ra kitűzött 50 százalékos cél egyre közelebb van. Az uniós átlag a legutóbbi mérések szerint 46 százalékon állt, Magyarország pedig 35 százaléknál tartott, de dinamikus fejlődés figyelhető meg. Több pozitív példával is szolgált országuk az elmúlt években. Ilyen volt az
Európai Bizottság látókörébe került Ablakon bedobott pénz program, amelynek számos hasznos esettanulmány köszönhető sikeresen megvalósított intézkedésekről, bemutatva a megtérülési időt és a környezeti megtakarítás eredményeit.
A fenntartható fejlődést és a környezet kímélését nagyban segíthetik az innovatív megoldások. Tapasztalatai szerint melyek azok az iparágak, amelyekben a legnagyobb innovációs potenciál van
a magyar vállalatoknál?
Magyarország egyelőre a tize-
dik leglassabban fejlődő innovátor, az Európai Bizottság nemrég közzétett, 2018-as innovációs eredménylistáján a 21. helyre került. Ez ahhoz képest előrelépés, hogy a 2017-es Eco-IS-rangsorban Magyarország 63 pontos összeredménnyel még a 24. volt csak az EU-ban. Az mindenesetre bizakodásra ad okot, hogy a magyar gazdaságban több innovatív szektorban is megvan a potenciális növekedési lehetőség, főleg ha víz- vagy energiamegtakarításról, hulladékcsökkentésről vagy hulladékanyag-újrahasznosításról, ökológiai tervezésről vagy a másodlagos nyersanyagok iránti piaci igénynövekedéséről van szó.
Összességében hogyan értékeli Magyarország és a többi 2004 után csatlakozott tagállam teljesítményét az uniós környezetvédelmi politika és a vonatkozó jogszabályok tagállami végrehajtása terén?
Nem vagyok biztos abban, hogy továbbra is hasznos lenne ezt a kritériumot alkalmazni, amikor az egyes tagállamokat vizsgáljuk, mivel jó példák vannak mindenütt, de amikor az alkalmazásra kerül sor, a problémák Európa-szerte hasonlók. Észtország például jó úton jár ahhoz, hogy Európa vezetője legyen újrahasznosításban. A legnagyobb arányú védett természeti terület pedig Szlovéniában van, és több ország szorosan követi. Ez 2019-ben már kevésbé történelmi hagyaték kérdése, sokkal inkább a politikai akaraté.
Melyek voltak a fő témák, amelyeket érintettek Palkovics László innovációs és technológiai miniszterrel budapesti tárgyalásukon?
Sorra vettük azokat a lehetőségeket, amelyeket a körforgásos gazdaság hozhat. Megvitattuk, hogyan történik a hulladék szelektálása, hol kezdődik a hatékony hulladékgazdálkodás, és hogy mennyire fontos az újrahasznosítók érdekeltté tétele. Külön-külön kitértünk az üveg, a műanyag, a fém és a papír szelektív gyűjtésének kérdésére, kiegészítve a legalább olyan fontos gyűjtésével. Közösen átnéztük, hogy Magyarországon milyen munka folyik annak érdekében, hogy létrehozzanak egy nemzeti szintű körforgásos gazdasági szerkezetet. Remélem, hogy ez valóban csúcsprioritássá válik az országban a közeljövőben. Örömmel tapasztaltam, hogy az Európai Bizottság által indított, a környezetvédelmi politikák végrehajtásának felülvizsgálatát célzó, úgynevezett EIR-eszközöket használja a több tagállammal közösen végzett szakmai műhelymunkában, amely egy körforgásos gazdaság tevékenységi tervének kidolgozására irányul.
Önhöz tartozik a tengerügy és
a halászat is. Az utóbbi területeken melyek a legnagyobb, közvetve akár Magyarországot is érintő, megoldásra váró feladatok?
Az óceánok védelme az egész földkerekség ügye, nem csak egy nemzeté. Ami az óceánokban történik – halállományok pusztulása, globális felmelegedés, energiát termelő tengerek –,
mindannyiunkra hatással van. A jövőbe tekintve azt szeretném látni, hogy a jó munka folytatódik, továbbra is szorgalmazzák a fenntartható halászatot, hogy gyümölcsöző legyen a nemzetközi óceánkezelési együttműködésben vállalt szerepünk. Fenntartható, kék biogazdálkodást szeretnék látni, amely mindenki javát szolgálja. Mindez Magyarország érdeke is.
Mennyire lehet elégedett uniós biztosként a környezetpolitika terén elért eredményeivel? Hol kellene tartanunk a következő ciklus végén, 2024-ben?
Visszatekintve több fontos sikert is elértünk már: a körforgásos gazdaság felé mozdítottuk a hagyományos gazdasági modelleket, és integrált stratégiát hoztunk létre a műanyag kezelésére. Az egyszer használatos műanyagra vonatkozó tevékenységünknek egyértelműen globális hatása lesz. A következő bizottság feladata, hogy meghatározza a saját prioritásait. Remélem, hogy a politikájukkal még ambiciózusabb törekvéseket indíthatnak el a körforgásos gazdaságban, amelyek más területekre is kiterjednek. Szeretném látni, hogy Európa világvezetővé válik új természetvédő programjával, amelynek középpontjában a kihalóban lévő fajok veszélyeztetettségének csökkentése áll.
