Európa elitjéhez zárkózik fel az agrárium

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelének értéke 2,45 milliárd euró volt az idei első negyedévben, miközben 1,56 milliárdnyi élelmiszer-gazdasági import érkezett az országba – közölte a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Agrárgazdasági Kutató Intézete. Ez az agrár-külkereskedelmi aktívum jókora javulását eredményezte: a 891 millió eurós szaldó 180 millióval volt több, mint egy évvel korábban, így az egyenleg 5,3 százalékkal nőtt. Drasztikusan, 62,5 százalékkal volt magasabb az élő sertés exportvolumene, miközben az import 20 százalékkal volt kevesebb, és Magyarországról 41,2 százalékkal több, 1,8 millió tonna gabonát értékesítettek.

Az élelmiszer-gazdasági termékek külkereskedelme makrogazdasági szempontból is meghatározó, hiszen évről évre nagymértékben járul hozzá a nemzetgazdaság pozitív egyenlegéhez – mondta a külgazdasági attasék előtt tartott előadásában Nagy István, hozzátéve, hogy az elmúlt években az agrárgazdaság a nemzetgazdaság pozitív egyenlegének harmadát-felét biztosította. A miniszter szerint az agrárkivitel aránya a teljes nemzetgazdasági exporton belül tavaly 8,3 százalék volt, az agrárgazdaság csaknem 2,9 milliárd euróval járult hozzá a nemzetgazdaság mintegy 5,6 milliárd eurós többletéhez. Sokatmondó adat, hogy 2010 és 2018 között az ágazat exportja 49 százalékkal, azaz 2,8 milliárd euróval, az importja pedig 57 százalékkal, 2,1 milliárd euróval növekedett, így az egyenleg is 35 százalékkal javult. Az utóbbi három évben az élelmiszer-gazdasági export értéke folyamatosan nyolcmilliárd euró fölött alakult.

A tárcavezető azt is hangsúlyozta, hogy a magyar mezőgazdaság termelékenysége a látványos növekedés ellenére még mindig jókora tartalékokkal rendelkezik. A 2010-es árakon számolt, egy hektárra jutó, 615 eurós bruttó hozzáadott érték meghaladja az új tagországokét, de nagymértékben elmarad az Európai Unió régi tagországainak 1163 eurós mutatójától. A fejlődés ugyanakkor jól látható – emelte ki Nagy István –, hiszen míg 2010-ben a magyar mezőgazdaság egy hektárra jutó bruttó hozzáadott értéke az EU régi tagállamaihoz képest 36 százalékot ért el, ez az arány 2018-ban már 53 százalék volt. A miniszter szerint nem hangoztathatjuk eléggé, hogy Magyarország egyik fő gazdasági potenciálja az agráriumban és az élelmiszeriparban van.

Az ágazati szereplők számára is fontos az exportpiacon való megjelenés: az élelmiszeriparban nyilvántartott, csaknem ötezer vállalkozásból nagyjából ezer exportál, ez a szám folyamatos növekedést mutat, ahogyan az általuk realizált árbevétel is, amely már megközelítette az 1300 milliárd forintot. Az élelmiszeripar árbevételének több mint 30 százaléka származik exportból, és az arány fokozatosan nő. A legtöbb exportárbevétel a húsiparban, az állateledel-gyártásban és a zöldség-gyümölcs feldolgozásban jelentkezik.

A stratégiai ágazattá minősített élelmiszeriparba 2014 óta beáramlott támogatások összege meghaladta a 300 milliárd forintot – emlékeztetett a miniszter. Mint mondta, az élelmiszeripari termelékenység és hatékonyság növelésére az ipar 4.0 és a digitalizáció alkalmazása is számos új lehetőséget kínál. Ígérete szerint jövő év elejéig elkészítik a Digitális élelmiszeripari stratégiát.

Nagy István emlékeztetett arra is, hogy a hazai agrárium legfőbb célkitűzése az ország egészséges élelmiszerrel való ellátása. Ennek érdekében Magyarország a világon a legszigorúbb, az unió által kialakított állat- és növényegészségügyi előírásokat követi és alkalmazza, így a magyar élelmiszer-gazdasági termékek betegségektől mentesek és kiváló minőségűek. Magyarország csak olyan export- és importtevékenységet támogat, amely figyelembe veszi a hazai mezőgazdaság érzékenységét, valamint hozzájárul az állat- és növényegészségügyi előírások betartatásához.