Hetvenmilliárd forinttal nőtt a hiteltartozás
A lakosság hiteltartozása 2019 első negyedévében 70 milliárd forinttal emelkedett 2018 utolsó negyedévéhez képest, 5867 milliárd forintot tett ki, és 263 milliárd forinttal haladja meg a 2008 végi állapotot – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelentéséből. Ugyan nominálisan 6 százalékkal magasabb a háztartások adósságállománya, mint a válság előtt, ám azóta a mintegy 42 százalékos kumulált infláció miatt reálértéken számolva mindössze a válság előtti állomány 75 százalékát értük el.
Még inkább szembeszökő az elmaradás, ha a GDP arányában hasonlítjuk össze a válság előtti állományokat a mostanival. Míg 2008 végén a lakosság teljes banki tartozása a GDP ötödére rúgott, addig 2019 elején – 2018-as GDP-vel számolva – 14 százalékos volt ez az arány. A válság előttitől jelentősen elmaradó lakossági hitelezés azt mutatja, hogy az elmúlt időszak jelentős állománybővülése ellenére a hitelezési piac nem túlfűtött – olyan mértékben semmiképp sem, mint 2008-ban volt. Lényeges adalék, hogy az MNB pénteken közölt hitel-betét mutatója 2019 első negyedévében mindössze 87 százalékon állt, ami szintén azt mutatja, hogy jelentős tere van a hitelkihelyezésnek.
Az idei első negyedévben a tőketörlesztés 364 milliárd forint volt, ebből 108 milliárd forint előtörlesztés, ami megfelel az elmúlt negyedévek folyamatainak. A leírt tőkekövetelés viszont 2013 óta nem látott alacsony szintre csökkent, mindössze 3,1 milliárd forintot írtak le véglegesen a bankok. Az eladott követelésnél is hasonló folyamat figyelhető meg, a 10,7 milliárd forintnyi értékesített állománynál az elmúlt hat évben csak egyszer adtak túl a pénzintézetek kisebb állományon: 2014 harmadik negyedévében 7 milliárd forintot értékesítettek.
Március végén a háztartások hiteleinek 4,2 százaléka volt 90 napon túli késedelemben, ami 2 százalékponttal alacsonyabb, mint három hónappal korábban. A három hónapon túli lejárt tartozások 247 milliárd forintot tettek ki, ebből 206 milliárd forint volt egy éven túli lejárt tartozás. A forinthitelek közül elsősorban a szabad felhasználású jelzáloghitelek – a teljes állomány 11,1 százaléka késedelmes –, másodsorban a gépjárműkölcsönök (17,4 százalék késedelmes) estek a 90 napon túl lejárt kategóriába, mindkét csoportban csökkent a lejárt tartozások aránya 2018 utolsó negyedévéhez képest. Az átstrukturált hiteleknél 27 százalék volt a 90 napon túli lejárt tartozású szerződések aránya, ami fél százalékpontos emelkedés. A háztartások hiteleinek értékvesztéssel való fedezettsége 0,2 százalékponttal, 4,5 százalékra csökkent, és a 90 napon túl késedelmes kölcsönszerződések fedezettségi aránya 66,1 százalékról 65,3 százalékra mérséklődött.
