Kilencmillióan sem leszünk 2035-re

A kormány az elmúlt napokban beterjesztette a parlamentnek a 2020-as költségvetés fejezeti köteteit, háttérszámításait, és ezekben extrém hosszú kitekintések is találhatók a szociális rendszerek fenntarthatóságával kapcsolatban. Jó hír, hogy a kormány szerint – legalábbis papíron – hosszú évtizedeken keresztül fenntarthatónak látszik a nyugdíjrendszer finanszírozása: az állami nyugdíjkiadások 2020-ban a GDP 8,3 százalékára rúgnak majd, ami 2040-ig csak 9,7 százalékra emelkedik, és a 2060–2070-es években is csak a bruttó hazai termék 11,5 százaléka megy majd el az öregségi ellátásokra, miközben a társadalom elöregszik. Viszonyításképp: az EU28-ak átlagosan a GDP 12,8 százalékát költik nyugdíjakra, vagyis a 11,5 százalékos magyar adat még most is kedvező lenne.

A Nyugdíjbiztosítási Alap ötvenéves demográfiai előrejelzése szerint a 9,8 milliós magyarországi népesség 2034-re csökkenhet kilencmillió, majd 2063-ra nyolcmillió alá. Ezzel párhuzamosan nő a nyugdíjasok aránya a társadalmon belül, a 2020-as 20,4 százalékkal szemben 2040-re 25 százalékig kúszik fel a mutató, és 2063-ban éri el a 29,7 százalékos csúcsot – legalábbis a számítások szerint.

A viszonylag alacsony – a GDP 8-12 százalékára rúgó – nyugdíjkiadások ára az uniós átlagnál lényegesen gyengébb ellátási színvonal: a nyugellátásoknál a kormányzati előrejelzés a jelenlegi szabályokkal kalkulál – vagyis a korhatár 65 év marad, és a nyugdíjak indexálását kizárólag az inflációhoz kötik, miközben a növekvő béreknek köszönhetően a frissen megállapított nyugdíjak – így az átlagos ellátás – folyamatosan emelkednek. A kormányzati modellszámítás szerint a nyugdíjkiadások 2020 és 2070 között – GDP-arányosan – 3,1 százalékponttal emelkednek, miközben az egészségügyi kiadások 0,3, az oktatási célúak pedig 0,8 százalékponttal lesznek magasabbak.

Vannak olyan kiadások, amelyek alakulása hosszú távon erősen befolyásolja a költségvetési egyensúlyt, és ezek mértéke nagymértékben függ a makrogazdasági és demográfiai folyamatoktól. Ilyenek a nyugdíjra, oktatásra, egészségügyre fordított kiadások, ezért szükséges a vizsgálatuk – érvel a Pénzügyminisztérium. Például az egy tanulóra jutó oktatási kiadások növekedhetnek 2020-ról 2030-ra, mivel azonban a tanulói létszám a demográfiai folyamatok miatt ebben az időszakban még csökken, így az oktatási kiadások GDP-aránya is valamelyest mérséklődik a számítások szerint.

Összejöhet 2023-ra a nullás büdzsé

A kormány beterjesztette a 2023-ig tartó időszak államháztartási mérlegét is.

A gazdaság 4 százalékos növekedése és változatlan adóterhelés mellett azzal számolnak, hogy az idei 797 milliárd forintos, 1,8 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány 2023-ra nullára csökken. Jövőre 1 százalékos, 485 milliárd forintos hiánnyal számolnak. A kormány azzal is kalkulál, hogy a ciklus végére évi 790 milliárd forintnyi mozgástere keletkezik a kiadások növelésére és az adók csökkentésére. Ez első hallásra nagy összegnek tűnik, az áfa 3 százalékpontos csökkentésének felel meg.