A kormány az elmúlt napokban beterjesztette a parlamentnek a 2020-as költségvetés fejezeti köteteit, háttérszámításait, és ezekben extrém hosszú kitekintések is találhatók a szociális rendszerek fenntarthatóságával kapcsolatban. Jó hír, hogy a kormány szerint – legalábbis papíron – hosszú évtizedeken keresztül fenntarthatónak látszik a nyugdíjrendszer finanszírozása: az állami nyugdíjkiadások 2020-ban a GDP 8,3 százalékára rúgnak majd, ami 2040-ig csak 9,7 százalékra emelkedik, és a 2060–2070-es években is csak a bruttó hazai termék 11,5 százaléka megy majd el az öregségi ellátásokra, miközben a társadalom elöregszik. Viszonyításképp: az EU28-ak átlagosan a GDP 12,8 százalékát költik nyugdíjakra, vagyis a 11,5 százalékos magyar adat még most is kedvező lenne.
A Nyugdíjbiztosítási Alap ötvenéves demográfiai előrejelzése szerint a 9,8 milliós magyarországi népesség 2034-re csökkenhet kilencmillió, majd 2063-ra nyolcmillió alá. Ezzel párhuzamosan nő a nyugdíjasok aránya a társadalmon belül, a 2020-as 20,4 százalékkal szemben 2040-re 25 százalékig kúszik fel a mutató, és 2063-ban éri el a 29,7 százalékos csúcsot – legalábbis a számítások szerint.
A viszonylag alacsony – a GDP 8-12 százalékára rúgó – nyugdíjkiadások ára az uniós átlagnál lényegesen gyengébb ellátási színvonal: a nyugellátásoknál a kormányzati előrejelzés a jelenlegi szabályokkal kalkulál – vagyis a korhatár 65 év marad, és a nyugdíjak indexálását kizárólag az inflációhoz kötik, miközben a növekvő béreknek köszönhetően a frissen megállapított nyugdíjak – így az átlagos ellátás – folyamatosan emelkednek. A kormányzati modellszámítás szerint a nyugdíjkiadások 2020 és 2070 között – GDP-arányosan – 3,1 százalékponttal emelkednek, miközben az egészségügyi kiadások 0,3, az oktatási célúak pedig 0,8 százalékponttal lesznek magasabbak.
Vannak olyan kiadások, amelyek alakulása hosszú távon erősen befolyásolja a költségvetési egyensúlyt, és ezek mértéke nagymértékben függ a makrogazdasági és demográfiai folyamatoktól. Ilyenek a nyugdíjra, oktatásra, egészségügyre fordított kiadások, ezért szükséges a vizsgálatuk – érvel a Pénzügyminisztérium. Például az egy tanulóra jutó oktatási kiadások növekedhetnek 2020-ról 2030-ra, mivel azonban a tanulói létszám a demográfiai folyamatok miatt ebben az időszakban még csökken, így az oktatási kiadások GDP-aránya is valamelyest mérséklődik a számítások szerint.
Összejöhet 2023-ra a nullás büdzsé
A kormány beterjesztette a 2023-ig tartó időszak államháztartási mérlegét is.
A gazdaság 4 százalékos növekedése és változatlan adóterhelés mellett azzal számolnak, hogy az idei 797 milliárd forintos, 1,8 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány 2023-ra nullára csökken. Jövőre 1 százalékos, 485 milliárd forintos hiánnyal számolnak. A kormány azzal is kalkulál, hogy a ciklus végére évi 790 milliárd forintnyi mozgástere keletkezik a kiadások növelésére és az adók csökkentésére. Ez első hallásra nagy összegnek tűnik, az áfa 3 százalékpontos csökkentésének felel meg.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.