Markáns irányváltás jön a söriparban
A kétarcú Antwerpen nyüzsgő ipari kikötőváros, egyúttal Flandria kulturális központja, az elmúlt napokban mégis egy harmadik szín uralta a palettát: itt futottak össze a globális söripar szálai. Egyidejűleg adott otthont ugyanis a város a második Brewers Forumnak és a 37. EBC (European Brewery Convention) kongresszusnak, amelyen a Magyar Sörgyártók Szövetsége is képviseltette magát. Kántor Sándor, a szövetség igazgatója úgy összegezte tapasztalatait a Világgazdaságnak a rendezvény helyszínén, hogy a következő években a fenntarthatóság határozza meg a technológiai fejlesztések irányát a söriparban, de ezen a téren a hazai gyártók az európai szabályozástól függetlenül is a régió élmezőnyéhez tartoznak. Ahogyan a konferencia egyik előadásán is elhangzott, előfordulhat, hogy 2025-re a világon három emberből kettő már csak korlátozottan férhet hozzá tiszta ivóvízhez, ezért mindenekelőtt drasztikusan csökkenteni kell az ágazatban a vízfelhasználást. Kántor Sándor felidézte, hogy az 1980-as években még átlagosan 15 liter víz folyt el egy liter sör gyártása során. Ezt azóta sikerült leszorítani 3,5 literre, de az a cél, hogy a következő években ezt is megfelezzék. A szakember kiemelte, hogy az alapanyagok beszerzésekor is a helyi, regionális termelők erőforrásaira érdemes építeniük a piaci szereplőknek, de mivel a komlóbeszerzés továbbra is globális üzletág, ez elsősorban az árpamaláta terén hozhat átrendeződést.
Igaz, a hazai gyártók közül a Heineken Hungária elkötelezett a magyar komlótermesztés felélesztése mellett, tavaly novemberben első lépésben 2500 tő komlót ültetett el Kastélyosdombón. A fenntarthatóság kapcsán Jean-Francois van Boxmeer, a Heineken globális ügyvezető igazgatója a karbonsemlegesség eléréséről mint a következő elkerülhetetlen lépésről beszélt. A fogyasztói ízlések változásával kapcsolatban pedig azt jegyezte meg, hogy Európában rendkívül magas az egy főre jutó alkoholfogyasztás, ennek visszafogásában megnőhet az alkoholmentes és alacsony alkoholtartalmú sörök szerepe.
Kántor Sándor rávilágított, hogy a csomagolóanyagok újrahasznosítása terén 2025-ös céldátummal az a törekvés, hogy a felhasznált alumínium és üveg legalább 50, a műanyag minimum 70 százalékát hasznosítsák újra. A magyar szövetség igazgatója úgy látja, ezek közül az előbbi feladat megoldásához jár a legközelebb a magyar söripar, az utóbbi kettő érdekében viszont még sokat kell tenni. A világ 59 országából érkező 140 előadó közül többen kitértek a prémiumtermékek és az alkoholmentes sörök szárnyalására. Ezek a világtrendek a magyar piacot is meghatározzák, Kántor előrebocsátotta, hogy a magasabb bázison is bővülhet idehaza évi 20-25 százalékkal a prémiumszegmens, az alkoholmentes termékek részaránya pedig már a teljes piac 6-8 százalékát teszi ki, ami megfelel az uniós átlagnak. Sokakat meglepett, hogy e téren a szlovákok már 16 százalékos részeredménynél járnak, a spanyolok pedig 13 százalékot tudnak felmutatni. Ugyanakkor a hazai piac már megérett rá, hogy emellett a bio- és gluténmentes sörök iránt is legyen számottevő kereslet.
Paolo Lanzarotti, az Asahi Brewers Europe vezetője a Világgazdaságnak kifejtette: az Asahi mint a Dreher új anyavállalata elégedett a magyar sörgyár teljesítményével. Ehhez nagyban hozzájárult az elmúlt egy-másfél évben a felső erjesztésű különleges sörök várakozáson felüli piaci fogadtatása, ami további különleges komlózású, karakteres termékinnovációk hazai bevezetését vetíti előre. Lanzarotti meggyőződése szerint a magyar sörök nemzetközi összevetésben is egyre inkább versenyképesek, a folyamatos magas minőség biztosítása pedig olyan bizalmat kölcsönöz, hogy a környező országok piacaira is gyárthatnak.
n Nem az export a kulcs
A Brewers Forum egyik fontos üzenete volt az a megállapítás, hogy bár a kézműves sörfőzdék a nagyüzemeket is kísérletezésre, kreativitásra, folytonos megújulásra sarkallják, a piacszerzésüket nem építhetik az exportra, ugyanis helyi különlegességeket kínálva elsősorban a saját környezetükben, a belföldi értékesítésből hasíthatnak ki nagyobb szeletet. A Hedon Sörfőzde képviseletében jelen lévő Tony Prior ezzel egyetértve húzta alá: hiába járnak olykor több lépéssel előrébb, a kisebb üzemméret miatt a kiskereskedelemben és a vendéglátásban is hátrányból indulnak az értékesítési felületekért. Pedig úgy látja, megvan bennük a potenciál ahhoz, hogy idővel ne csak a piac 1,5-2, hanem akár a 4-5 százalékát fedjék le. | VG
