Nagyobb termelékenységre van szükség a küszöbönálló beruházási boom miatt
A gazdasági kabinet elfogadta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által kidolgozott, az építőipar fejlesztésére irányuló stratégiát, amely gyakorlatilag a teljes ágazat értékszemléletű terveként kíván megvalósulni – mondta Nagy Ádám, az ITM iparági stratégiáért felelős helyettes államtitkára. Előrebocsátotta, hogy 2019 és 2023 között a beruházások mértéke eléri a 25 ezermilliárd forintnyi megrendelést, amelynek a kielégítéséhez legalább 53 százalékos teljesítménynövekedésre van szükség. Éppen ezért stratégiai feladat az építőipari cégek termelékenységének növelése, nemzetközi összehasonlításban ugyanis jelentős a lemaradásuk. Probléma az is, hogy bár 2012 és 2018 között 108 ezerrel nőtt az építőiparban dolgozók száma, de sokakat feketén foglalkoztatnak, vagy építőipari tapasztalatok nélkül állnak munkába. A beruházások mintegy 60 százaléka lesz állami, önkormányzati, a fennmaradó 40 százalék mögött pedig a magánszféra építkezései állnak. Nagy Ádám kiemelte: az építőiparban a 23 nagyvállalat mellett 101 ezer mikro-, kis- és középvállalkozás működik, és az alacsony bérszínvonal miatt a vállalkozások egymástól csábítják el a munkavállalókat, emellett alacsonyak a kutatás-fejlesztési ráfordítások, nem elég hatékony a beruházásmenedzsment. Az elfogadott stratégia célja, hogy a vállalati, illetve a technológiai kihívásokra is megfelelő választ adjon: támogatást biztosítanak az anyaggyártóknak, a tervezőknek és a kivitelezőknek, de élénkítenék a szakképzést, a felsőoktatásban az intelligens építészeti, építéstechnológiai ismeretek átadását. Az ITM helyettes államtitkára fontos elemként tért ki a szerződési feltételek újragondolására, az ár-érték alapú elbírálás alkalmazására a költségalapú helyett. A McKinsey felmérésére szerint egyébként a hazai építőiparban öt-hat év alatt 50 százalékos termelékenységnövekedés várható, ami Nagy Ádám szerint a megfelelő eszközökkel fenntartható.
Sikeres főváros nélkül nincs sikeres ország, ezért kiemelt szerepe van Budapest fejlesztésének – erről már Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes beszélt az előadásában. Kiemelte, hogy élhetőség szempontjából egyre jobb helyen áll Budapest, míg az Economist Intelligence rangsorában 2010-ben az 55., 2014-pedig az 50. volt, addig tavaly már a 34. pozíciót érte el a száznegyven várost monitorozó listán. Bagdy szerint a 2030-ig szóló fejlesztési tervek közül a legfontosabbak közé tartozik a közösségi közlekedés bővítése, Budapest nemzetközi és európai szerepének erősítése, a Duna integrálása a főváros életébe, a közterületek megújítása, a klímavédelem és az energiahatékonyság növelése, valamint a kulturális sokszínűség megőrzése. Kiemelte, hogy két új – a Galvani utcai és az aquincumi – híd előkészítése is folyamatban van, de nagy előrelépés lehet az is, ha a csepeli HÉV már egészen a Kálvin térig ér, és csatlakozik a metróhoz.
A tervek között szerepel az 1-es metró felújítása és meghosszabbítása mindkét irányba, a 2-es metró Örs vezér téri végállomásánál a HÉV és a metró összekapcsolása. Ismét terítéken van egy régi terv, a 3-as metró meghosszabbítása Káposztásmegyerig, jelenleg ennek a megvalósíthatóságát és a költségeit tervezik. Az intermodális csomópontok tervezésénél azt is szem előtt tartják, hogy a terek élhetők is legyenek, az is cél, hogy a belváros ne a Szabadság, hanem a Petőfi hídig húzódjon. A tavaly megalakult Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa kapcsán Bagdy Gábor hangsúlyozta: világos, egyértelmű és strukturális együttműködés alakult ki. Markáns célkitűzés az is, hogy Budapest 2030-ig Európa top három sportfővárosa közé kerüljön.
