Nincs napirenden a büdzsé módosítása a többlet okán
Májusban szolid 137,4 milliárd forintos hiánnyal gazdálkodott az államháztartás, így a május végi öthavi, mindössze 176,4 milliárd forintos deficit – amely az éves előirányzat 17 százaléka –, ha nem is rekord, de épp felfér a dobogóra az elmúlt húsz évre visszamenőleg. Ez azt jelenti, hogy az államháztartás idei lefutását egyelőre nem fenyegeti semmi, sőt számottevő pozitív irányú változások láthatók, így a hiány akár lényegesen kisebb is lehetne az idei költségvetésben jóváhagyott 998,4 milliárd forintnál. (Tavaly ilyenkor a deficit már meghaladta az 1187 milliárd forintot is, amit döntő részben az uniós támogatások megelőlegezése okozott.) Ennek ellenére a kormány nem töri magát, hogy a GDP 1,8 százalékánál lényegesen kisebb hiányt hozzon össze. Varga Mihály pénzügyminiszter a napokban úgy nyilatkozott a 2020-as költségvetési törvény ismertetésekor, hogy a lényegesen magasabb adóbevételek dacára sem akarja a kormány módosítani az idei büdzsét. A pénzügyminiszter úgy érvelt: olyan kedvezők a folyamatok, hogy a módosításra semmi szükség, miközben a tervezettnél százmilliárdokkal magasabb többletbevétel erre elég ok lehetne. A terv láthatóan az, hogy a növekedésből kapott ajándékpénzt a kormány saját hatáskörében elköltse; a hiány lényeges csökkentését viszont 2020-ra tolja ki, hisz a jövő évi költségvetés célhiánya a GDP
1 százalékában lett megszabva. Bár még korai jósolni, de láttunk olyan forgatókönyvet az elmúlt években, hogy ha nem várt többletbevételek zúdultak a kincstárra, akkor azokat a kormány az év utolsó heteiben kiszórta – így tehermentesítve a jövő évi büdzsét. Egy ilyen lépéssel most is még reálisabbá teheti a jövő évi
1 százalékos hiánycél elérését.
A Pénzügyminisztérium (PM) előzetes öthavi adatai szerint 2019. május végéig általános forgalmi adóból 367,3 milliárd forinttal, személyi jövedelemadóból 91,3 milliárd forinttal, jövedéki adóból 46,5 milliárd forinttal, szociális hozzájárulási adóból és nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékokból összesen 209,2 milliárd forinttal több folyt be az államkasszába, mint az előző év azonos időszakában.
Január és június között az uniós fejlesztésekkel összefüggő költségvetési kiadások 608,1 milliárd forintot értek el, ezzel párhuzamosan 305,9 milliárd forintot utalt át Brüsszel Magyarországnak, vagyis az év eleji utalások után újra egyre nagyobb mértékben előlegezi meg a kormány az uniós támogatásokat, ám az idei, mintegy 300 milliárdos rés messze elmarad a tavalyitól. Más szóval, ha nem előlegezné meg a kormány az uniós támogatásokat, az államháztartás bőven szufficites is lehetne a folyó bevételekkel és kiadásokkal számolva. Az uniós támogatások kifizetése mellett folytatódnak a hazai forrásból megvalósuló, különféle társadalmi és gazdasági célokat szolgáló beruházások (például a Modern városok program, a vasúthálózat modernizációja, a különféle Pest megyei fejlesztések és a vállalkozások hatékonyságát elősegítő beruházásösztönzési támogatások) – írta közleményében a PM.
