A többség már a minőséget keresi

A magyar fogyasztók többségének az árnál fontosabb a kenyér minősége – ismertette a felnőtt magyar lakosság körében, ezer fő bevonásával, reprezentatív mintán végzett online felmérését a JÓkenyér pékségeket üzemeltető Ludwig és Mentesi Kft. A felmérés szerint a válaszadók 72 százaléka hajlandó többet fizetni az egyéni elvárásainak megfelelő kenyérért. A vásárlói tudatosság viszont még korántsem éri el a megfelelő szintet: bár a megkérdezettek 56 százaléka figyel rá, mit tesz a kosarába, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy alaposabban utánanéznének a pékáruk összetevőinek vagy a hozzáadott adalékanyagoknak. „Ez annak ellenére így van, hogy a korábbiakhoz képest már több információt érhetnek el a fogyasztók” – mondta a Világgazdaságnak Ludwig Klára, a cég tulajdonosa és pékmestere.

A magyar lakosság az európai középmezőnyben helyezkedik el az átlagosan 37 kilogrammos éves kenyérfogyasztással – derül ki a kutatásból. Akik kevés kenyeret esznek Magyarországon, ezt főleg azért teszik, hogy csökkentsék napi szénhidrátbevitelüket, vagy csak más pékárukat részesítenek előnyben. A válaszadók több mint harmada ugyanakkor kenyérpártinak bizonyult, többségük – 22 százalék – elképzelni se tudná a napi étkezéseit nélküle.

Némileg meglepő módon a fehér kenyér népszerűsége továbbra is töretlen. A válaszadók 48 százaléka ezt a típust keresi és vásárolja. „A fehér kenyeret fogyasztók a leginkább árérzékenyek” – tette hozzá Ludwig Klára. A preferenciasorrendben a második a búzából készült félbarna kenyér, ezt a megkérdezettek 39 százaléka teszi rendszeresen a kosarába, míg a dobogó harmadik fokán a teljes kiőrlésű lisztből sütött kenyerek állnak, ezeket a fogyasztók 26 százaléka részesíti előnyben. A további sorrend: magvas és rozs- (24-24 százalék), kovászos (15 százalék), rozsos (14 százalék), végül a parasztkenyerek (12 százalék).

A válaszadók alig 9 százaléka állította azt, hogy alaposan megnézi az összetevőket, mielőtt kenyeret vesz. A felmérésbe bevont emberek 24 százaléka csupán típusok szerint szelektál, míg a megkérdezett 35 százaléka inkább márkahűnek nevezhető: ők egy adott pékség termékeit vásárolják, a kenyér összetevőivel különösebben nem is foglalkoznak.

A vásárlók 57 százaléka egyáltalán nem nézi, hogy van-e adalékanyag az általa megvásárolt kenyérben. A kutatásból kiderül, hogy a lakosság 10 százaléka tekinthető tudatos kenyérvásárlónak. Ők azok, akik alaposabban megnézik az összetevőket, azoknak az emberi szervezetre gyakorolt hatásait. Ludwig Klára ugyanakkor reménykeltőnek nevezte, hogy a válaszadók 46 százaléka szeretne jobban odafigyelni arra, hogy mit tesz a kosarába, de nem igazán ismeri a módját, hogyan tudhatna meg többet az összetevőkről.

A pékségek ugyan megijedtek a 2017-es Élelmiszerkönyv változásaitól – amikor módosították az egyes elnevezésekkel árusítható kenyerek összetevőinek arányát –, de a fogyasztói szokások változását nem hozta magával a szigorítás. A JÓkenyérnél azért sem történt változás, mert már az élelmiszerkönyvi módosítás előtt megfeleltek az új követelményeknek is – vagyis a rozskenyerükben már akkor is 60 százaléknál magasabb arányban volt rozsliszt, a teljes kiőrlésűekben pedig ugyanilyen arányban volt teljes kiőrlésű gabona –, míg több helyen a régi termékek átnevezésével reagáltak a szabályozásra.

A magyar lakosság csupán

10

százaléka tudatos kenyérvásárló