Egyre kevesebben hallgatnak rádiót

Egy év alatt 5 százalékponttal csökkent a hazai rádióhallgatók száma – derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2018 végén készült, de csak most közölt kutatásából. A felmérés szerint ugyanakkor egyre többen rádióznak naponta legalább három órát, illetve az internet a rádióhallgatási és zenehallgatási szokásokat is jelentősen befolyásolja: a szerkesztett műsoroktól egyre többen fordulnak a saját maguk által összeválogatható tartalmak felé. Ez leginkább a fiatalabb hallgatóknál figyelhető meg. Az NMHH szerint a legtöbben (48 százalék) a zenét játszó rádióadókat keresik, ők jellemzően 30 és 60 év közöttiek. Az egyénileg összeállított lejátszási listákat a megkérdezettek ötöde preferálja, a beszélgetős rádióműsorokat tízből egy hallgató szereti – többségük a nyugdíjas generációhoz tartozik –, illetve inkább a nők. Az idősek negyede viszont egyáltalán nem hallgat rádiót.

A kutatás megállapítja, hogy az elmúlt évtizedben hullámzott a rádióhallgatók aránya, tavaly azonban egyértelmű csökkenés történt: 2018 végén tízből heten rádióztak legalább időnként (ez majdnem hatmillió ember), 2017-ben még a 14 évesnél idősebbek háromnegyede nyilatkozott ugyanígy. Azoknak az aránya, akik szinte mindennap bekapcsolják a készüléküket, 42-ről 37 százalékra csökkent. Ők jelenleg hárommillióan vannak. Akik viszont rádióznak, egyre több időt töltenek ezzel a tevékenységgel. A múlt évben 42 százalékról 35-re olvadt az a kör, amelynek tagjai naponta legfeljebb egy órát hallgatnak rádiót, és 31 százalékról 38-ra nőtt azoké, akik három vagy több órát is rádióznak egy nap. A 20 évesnél fiatalabbak már elhanyagolható mértékben rádióznak, ennek a jelenségnek az egyik oka az NMHH szerint az internet és az internetezésre alkalmas eszközök elterjedése. Ugyanakkor a legtöbben még mindig hagyományos rádiókészüléken (64 százalék) vagy autórádión (53 százalék) hallgatják az adásokat, de 2017-ről 2018-ra 11-ről 15 százalékra nőtt a mobiltelefonon rádiót hallgatók aránya.