Fontos részletre hívta fel lapunk egyik olvasója a figyelmet az úgynevezett babaváró – az állami kamattámogatással kínált, szabad felhasználású konstrukció mától érhető el maximum 10 millió forintig – igénylése kapcsán. A támogatás kizárólag házasokra vonatkozik, és abban az esetben vehető fel, ha az arra szerződött pénzintézet hitelképesnek minősíti az igénylőket. Ez tehát azt jelenti, hogy rendelkezni kell megfelelő jövedelemmel. Csakhogy nem egységesek a bankok abban, hogy mi számít bele a jövedelembe. A gyakorlatból az derül ki, hogy a táppénz kérdésében meglehetősen eltérően vélekednek, mindez pedig azért is kulcskérdés, mert a várandós nők a terhesség utolsó időszakában – orvosi javaslatra – gyakran már nem dolgoznak. Ha az édesanya már táppénzen van, és a házaspár így próbálkozik babaváró hitelért folyamodni, meglepetésként érheti őket, hogy több banknál nem fogadják el a táppénzt jövedelemként.
A Világgazdaság körkérdésben érdeklődött annál a tizenegy pénzintézetnél, ahol elérhető a termék. Közülük nyolcan adtak tájékoztatást. A Sberbank azt írta, hogy táppénzigazolást csak abban az esetben fogadnak el, ha annak jogosultja a kismama, a másik adós (tehát a férj) vonatkozásában erre nincs lehetőség. Hozzátették, hogy a várandósság betöltött 12. hetét várandósgondozási könyvvel kell igazolni, így ennek a bemutatását is kérik.
Az MKB válasza az volt, hogy náluk beleszámít a táppénz a házaspár jövedelmébe, de az igénylést érdemes akkor beadni, amikor a feleség még rendes munkabért kap. Hogy miért, azt nem fejtették ki, de feltehetően az adósságfékszabályok jövedelemarányos törlesztőrészlet-szabályai miatt.
Az OTP úgy reagált, hogy figyelembe veszik ugyan a táppénz ideje alatt kapott jövedelmet, azonban ha az igénylés pillanatában az ügyfél táppénzen van, akkor nem lehet a jövedelmét beszámítani. „A hitelintézet ezért azt javasolja az érdeklődőknek, hogy a babaváró hitelt addig igényeljék, amíg a házaspár mindkét tagja kap munkabért” – emelték ki. Ellenkező esetben a bírálat során csak az egyik fél jövedelmével tudnak számolni.
A Budapest Bank speciális eljárást alkalmaz. Náluk a kölcsönt igénylőktől az utolsó három hónapra kérnek be jövedelemigazolást. Ha ez az időszak tartalmaz táppénzes jövedelmet, azt csakis abban az esetben tudják figyelembe venni, ha a hiteligénylés időpontjában az igénylő ismét aktívan dolgozik. „Speciális eset, ha a feleség várandósság miatt van táppénzen az igénylés időpontjában. Ez esetben az ő jövedelmeként a várható gyermekgondozási díj, a gyed összegét vesszük figyelembe” – közölték. Ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy a Budapest Banknál a babaváró kölcsönt igénylő házaspárok akkor is jogosultak lehetnek a hitelre, ha csak az egyik fél igazol jövedelmet. A minimálisan elvárt havi nettó jövedelem ilyenkor 130 ezer forint.
A K&H egyértelműen jelezte, hogy babaváró hitel igénylésekor a táppénzt nem fogadják el. A munkabér mellett viszont a CSED-et (csecsemőgondozási díj) is beszámítják a jövedelem vizsgálatakor.
Az UniCredit vonatkozó szabályozása merőben más. Azt írták lapunknak, hogy ha a hiteligénylésnél arról értesülnek, hogy az ügyfél várandós, akkor a jövedelmét eleve a bruttó alapbére 70 százalékának megfelelő összegben (azaz a későbbi CSED) veszik figyelembe a hitelbírálatnál. „Ezt bankunk az adóstárs jövedelmeként fogadja el, tehát ebben az esetben a hitel igényléséhez és felvételéhez önálló jövedelemmel rendelkező adóst kell bevonnia a kismamának” – magyarázták. A babavárónál ez természetesen nem kérdés, hiszen azt házaspárok igényelhetik, így ez a személy az édesapa lesz.
A CSED
70
százaléka a korábbi bruttó alapbérnek
