Lemorzsolódnak a kényszervállalkozások

A Nemzeti Cégtár legfrissebb adatai szerint június végén 538 ezer Magyarországon bejegyzett, működő vállalkozást tartottak számon, 22 ezerrel kevesebbet, mint tavaly év végén, míg 2014-hez képest több mint 94 ezerrel csökkent a hazánkban tevékenykedő piaci szereplők száma. Az évek óta megfigyelhető csökkenő trend azt mutatja, hogy a cégalapítási láz véget ért, hiszen tartósan több vállalkozás szűnik meg, mint amennyit létrehoznak. Ennek ellenére továbbra is elaprózott cégstruktúra jellemzi a hazai versenyszférát, de kezd igazodni a piac méretéhez a termelő, szolgáltató cégek száma. Az idén eddig hozzávetőleg 15 ezer céget hoztak létre, miközben több mint 19 ezer szűnt meg. Viszonyításképp: tavaly 27 ezer alapításra 36 ezer bezárás jutott. Az első fél évben 3727 vállalkozás szűnt meg felszámolási eljárással, 12 103 kényszertörléssel, 4319 végelszámolással, 403 jogutóddal, 313 pedig hivatalból elrendelt törléssel. Ezekből a számokból is arra lehet következtetni, hogy elsősorban a kényszervállalkozások eltűnésével koncentrálódik a piac.

Szakértők szerint azonban legfeljebb a központi régióban, azaz Budapesten és környékén, illetve a szintén átlag feletti fejlettségű Nyugat-Dunántúlon lehet piactisztító hatása annak, ha csak az életképes kis- és középvállalkozások maradnak talpon. Vagyis, ahogy például a fővárosban, Érden vagy éppen Gödöllőn, úgy a Győrben, Szombathelyen és Sopronban működő cégek többségénél is jogos elvárás lehet, hogy a bevételük nagyobb ütemben nőjön, mint a bérköltségük, valamint a beszerzés, a logisztika és a munkaszervezés terén is legyenek versenyképesek. Az egyéb, felzárkózásra váró vidéki területeken, különösen a községekben viszont összetettebb a probléma, mivel az ellátásbiztonságot veszélyeztetheti, ha egy kisboltos, hentes, cipész, bádogos, autószerelő vagy épp fodrász egyedüli szolgáltatóként lehúzza a rolót. A magyar tulajdonú cégek csaknem 90 százaléka tíz fő alatti mikrovállalkozás, a szóban forgó falvakban, kistelepüléseken még magasabb ez az arány.

Előfordulhat az is a kistelepüléseken, hogy valaki egyedüliként áll a kínálati oldalon, az adott termékre, szolgáltatásra még sincs kereslet, a nagyvárosokban viszont ma már sok esetben a munkaerőhiány lehet a megszűnést kiváltó ok. Noha – a fenti példák szerint – számos régióban okozhat kézzelfogható mindennapi nehézségeket a versenyszféra zsugorodása, összességében egészséges folyamat zajlik. A szabályozási környezet változása is azt a kormányzati törekvést tükrözi, hogy tisztuljon meg a piac a kényszervállalkozásoktól. Az esetleges fennakadásokkal együtt hosszú távon minden egyes ágazat jól jár azzal, ha a piaci szereplők átláthatóan, nyomon követhetően működnek, ez különösen igaz az építőipar, a kereskedelem és a vendéglátás területére.