Lendített a közszféra béremelése az átlagkereseteken
A bruttó átlagkereset 364 400 forint volt idén májusban, 11,2 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A nettó átlagkereset 242 300 forint volt kedvezmények nélkül, azokat is figyelembe véve pedig 249 800 forint – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentéséből. Az év első öt hónapjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresete 358 400 forint, a nettó pedig 238 300 forint volt – kedvezmények nélkül. A bruttó és a nettó kereset egyaránt 10,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A legmagasabb bruttó átlagbért, 666 100 forintot a pénzügyi, biztosítási területen dolgozók vihették haza a 2019. január–májusi időszakban, a legalacsonyabbat, 235 200 forintot pedig a humánegészségügyben, a szociális ellátás területén dolgozók. Az utóbbi szám részben azért ilyen alacsony, mert magában foglalja a közfoglalkoztatottak jelentős részét. Közfoglalkoztatottak nélkül a szociális ágazatban 302 ezer forint volt a bruttó átlagkereset.
Jelentős a fizetésbeli eltérés a nők és a férfiak között: míg egy teljes munkaidőben alkalmazott férfi bruttó átlagkeresete 392 900 forint, addig a nőknél ez 324 300 forint. A hölgyek általában túlreprezentáltak a rosszabbul fizetett ágazatokban, ráadásul a férfiak 11,4 százalékához képest a nők átlagbére csak 9,5 százalékkal bővült, ez azt is jelzi, hogy a bérdinamika is nagyobb a „férfias” ágazatokban. Korcsoport szerinti bontásban a 25 év alattiak keresnek a legrosszabbul – itt a bruttó átlagkereset 273 800 forint –, míg a 25–54 éveseknek 373 400 forint volt a bruttó fizetésük, az 54 év felettiek pedig 349 600 forintot vittek haza január–május átlagában. Ugyanakkor a legnagyobb mértékben a fiataloknak nőtt a bérük – 16,8 százalékkal –, az 54 év felettieknek 10,1 százalékkal, a legaktívabb korosztályban 10,8 százalékkal emelkedett a bruttó kereset.
A közszférában újrakezdődő bérrendezéssel magyarázta a gyorsuló bérkiáramlást Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Eközben a versenyszféra bérnövekedése stabilan 10 százalék felett alakul. Továbbra is átlag feletti a bérnövekedés az energiaszektorban, a feldolgozóiparban, a mezőgazdaságban és az építőiparban, de mindenképpen kiemelendő a közigazgatás, ahol 15,4 százalékkal nőttek a bérek az egy évvel ezelőttihez képest – tette hozzá. Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője szerint elsősorban a képzett munkaerő egyre nagyobb hiánya és a bérminimum-emelések hatására nőttek a várakozásokat meghaladva a bérek májusban. Meglátása szerint a kifeszített munkaerőpiac és a rekordalacsony munkanélküliség miatt a bérnövekedés dinamikája a következő időszakban is hasonlóan intenzív marad. Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője arra mutatott rá, hogy májusban a bérek emelkedése meghaladta a minimálbér-emelés mértékét, így a növekedés inkább a nagy munkaerő-keresletre vezethető vissza. Most is elsősorban a versenyszférában dolgozók bérnövekedése járult hozzá az emelkedéshez, de a közigazgatásban dolgozók keresetének növekedése is átlagosan két számjegyű.
