Nyereséges volt a fél NB I.

Az NB I.-es labdarúgó-mérkőzések átlagos nézőszáma 13 százalékkal 3281 főre nőtt a 2018–2019-es szezonra, az összesen 633 ezer látogató csaknem 40 százalékát a Ferencváros vonzotta a lelátókra – mondta Muszbek Mihály sportközgazdász a Sportgazdasági Nagyító 2018 című kiadvány bemutatóján. A növekvő érdeklődéssel együtt a létesítmények teljes kapacitásának azonban még mindig csak a 32 százaléka van kihasználva, ráadásul átlagosan ötből mindössze ketten vesznek normál árú jegyet, így a mérkőzésnapi bevételek a tényleges költségeknek legfeljebb a 10-15 százalékát fedezik.

A szakember szerint az FTC esetében a 31 páholy (8 személyesek, szezononként 25 millió forintba kerülnek) többet hozott a konyhára, mint a csaknem 11 ezres átlagnézőszám. Ellenpéldaként felhozta, hogy az elmúlt idényben tíz találkozóra 700-an sem voltak kíváncsiak. Ezt azzal magyarázta, hogy a társaságiadó-bevételek (TAO) miatt még kevésbé fontos a mérkőzések látogatottsága, ráadásul egyre több olyan klub kerül fel az élvonalba – a Mezőkövesd, a Felcsút vagy a Kisvárda –, amelynek a sportszakmai és piacgazdasági élettere nem éri el azt a méretet, amely a tartós NB I.-es szerepléshez szükséges. A nézőszám mellett a televíziós nézettség is stabilizálódott: a 66 bajnoki mérkőzés élő közvetítését 20,5 millióan követték, ami csaknem 212 ezres átlag. Összehasonlításképp: a magyar válogatott elmúlt 11 fellépését 9,1 millióan nézték a tévében, vagyis alkalmanként 823 ezren. Igaz, a nemzeti csapatra a helyszínen is jóval többen voltak kíváncsiak: 210 ezren, átlagosan 19 500-an.

A 12 első osztályú klub fele volt nyereséges a tavalyi pénzügyi beszámolója szerint, egy évvel korábban heten zártak pluszban. A Mol Vidi 3,98 milliárd forintos profitot termelt, ami javarészt az Európa-liga-szereplésének köszönhető: a 3,3 milliárdos pénzdíj az éves költségvetés 47 százalékának felelt meg. Sokakat meglephet, hogy a legnagyobb veszteséget épp a fehérváriak nagy riválisa, a Ferencváros halmozta fel: 1,3 milliárdos mínuszban zárt a zöld-fehér egyesület, amely az utóbbi években sikertelen volt az európai kupákban. A Sportgazdasági Nagyítóból az is kiderült, hogy a 2018–2019-es idényben átlagosan 47 millió forintba került egy bajnoki pont megszerzése az élvonalbeli bajnokságban, a csapatérték pedig alapvetően meghatározta a végső helyezést.

Muszbek Mihály rávilágított, hogy a 12 klubot üzemeltető sportvállalkozás mérlegében 1192 foglalkoztatott szerepelt, 12 százalékkal több, mint egy évvel korábban, a 17,8 milliárd forintos személyi ráfordítás pedig 16 százalékos bővülést jelez. A liga összes foglalkoztatottja közül 316 felnőtt játékos, 97 edzői stábtag, 108 sportvállalati alkalmazott és 671 utánpótláskorú játékos. A mintegy 190 rendszeresen pályára lépő, felnőtt labdarúgó valószínűsíthető éves – jellemzően ekhós – becsült átlagkeresete 74,5 millió forint, ami 24 százalékkal több, mint 2017-ben. A sportközgazdász kiemelte: több klub előszeretettel csábít magához lejárt szerződésű, azaz szabadon igazolható játékosokat, akik viszont nagyon is tisztában vannak ennek a megtakarítási oldalával, ezért gyakran dupla fizetést kérnek.