Önköltség alatt is járt a termelői ár

Nem szokatlan, hogy húsvét után jelentősen visszaesik a tojás ára, és nyáron is a mélyben marad, ebben az évben azonban azt tapasztalták a tojástermelők, hogy a húsvéti szezon sem hozott áremelkedést, a nyári mélypont pedig minden eddiginél alacsonyabban van – mondta a Világgazdaságnak Pákozd Gergely, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének alelnöke. Szerinte ez elsősorban a termelőknél jelenik meg, a boltokban az általuk tapasztaltnál kisebb mértékű az áresés. Ugyanakkor – jegyezte meg az alelnök – az elmúlt hetekben olyan áruházi akciókat hirdettek meg, amelyek az elmúlt évek legalacsonyabb fogyasztói árait hozták, és önköltség alatti termelői árakat feltételeztek. A NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet július elején 24,1 forintos darabonkénti csomagolóhelyi árat mért az M+L méretű étkezési tojásnál, ami 9 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Uniós átlagban pedig 11 százalékos az éves árcsökkenés.

Általánosan megfigyelhető, hogy a két évvel ezelőtti fipronilbotrány (amikor rovarölő szerrel szennyezett tojások kerültek a piacra), illetve a madárinfluenza termelést visszafogó hatásai elmúltak, a termelési kapacitások teljesen visszaálltak. Sőt, a beruházási döntésekben meglátszik az a bizonytalanság, amely a ketreces tartás jövőbeni elfogadottsága körül kialakult. Néhány kiskereskedelmi lánc ugyanis bejelentette, illetve tervezi, hogy néhány év múlva nem forgalmaz ketreces tartásból származó tojásokat. A most beruházók ugyanakkor nem a jelenlegi kapacitásaikat alakítják át alternatívvá – például szabad tartásos tojástermelésre alkalmassá –, hanem újakat állítanak be, ami szintén növeli a nyomást az árakra. A tojástermelők az őszt várják, ami jellemzően meglóduló keresletet és némi árkorrekciót hoz a piacon. Pákozd Gergely elmondta, hogy a korábbi évek jó árai olyan szereplőket is a tojáspiacra csábítottak, akik kevesebb szaktudással rendelkeznek, az elmúlt hónapok alacsony árai miatt azonban az ő kiesésükkel számolnak, illetve az is elképzelhető, hogy az új telepítéseknél sokan az előzőnél kisebb állományt állítanak tojástermelésre.

Ketreces kontra alternatív

Az alternatív tojástermelésre történő áttérés nem megy egyik pillanatról a másikra, nagy rendszerátállásra van szükség, amennyiben ezt igénylik a vásárlók – állítja a Tojásszövetség alelnöke. Pákozd Gergely szerint pontos mértéket nem lehet mondani arra, mennyivel költségesebb az alternatív tojás-előállítás a ketrecesnél, de néhány tétel azért ismert. Ilyen például, hogy az alternatív technológiákban 10-15 százalékkal magasabb a tojótyúkok takarmányfogyasztása. Eközben pedig termelésük legalább 5-7 százalékkal alacsonyabb, arról nem is beszélve, hogy például sérülés miatt élelmiszerként nem forgalmazható tojások is nagyobb arányban keletkeznek az állatvédők által szorgalmazott technológiákban. Több munkaerőt kell alkalmazni, ráadásul az állategészségügyi költségek is magasabbak. Pákozd Gergely szerint, ha a piacon kialakul a fogyasz­tók által is elismert árkülönbség, akkor fennáll a veszélye a hamisításnak, illetve az átjelölésnek. Ez a hatóságok számára nagy probléma, hiszen a két különböző technológiával előállított tojást nemcsak a fogyasztók, de a hatóságok és a termelők sem tudják megkülönböztetni. A megemelkedő import is nehezítheti az ellenőrzést.