Tegnap a XXII. kerületben új aszfaltburkolatot avattak a Fenyőtoboz utcában. A helyiek nyilván örülnek, de miért fontos mindez a főváros szempontjából?
Azért, mert ez az első olyan budai szakasz, amely a Budapesti útépítési program keretében újult meg és kapott az eddigi földréteg helyett a mai kornak megfelelő aszfaltfelületet. A pesti oldalon már a múlt héten átadtuk az első ilyen utat a XVI. kerületben.
Miről szól tulajdonképpen a Budapesti útépítési program?
Ez a projekt a Fidesz budapesti választmányának kezdeményezésére született meg, és harcolt ki hozzá támogatást a kormányzattól. Szerintem ez a maga nemében unikális. A probléma 2006 óta előttünk volt, az akkor megválasztott kerületi polgármestereink súlyos örökséget kaptak a nyakukba a földutakkal. Az ősbűn valamikor az 1950-es évekre datálható, amikor a kommunista vezetés szimpla térképátrajzolással létrehozta a nagy Budapestet, azzal nem törődve, hogy teljesen falusias területeket csaptak hozzá a városhoz. Ezek infrastrukturális fejlesztése egészen a rendszerváltozás utánig fel se merült. Így fordulhat elő, hogy ma a XVI., a XVII. kerület, de Újpest, Csepel, Óbuda és Budafok is szenved a földutak létezésétől. Arról nem is beszélve, hogy a belsőbb kerületekben sem ismeretlen ez a helyzet, és Kőbányán vagy a XIV., de még a XI. kerületben is előfordul, hogy földútba botlunk. Meglepő lehet, hogy Újbudán a nyár folyamán csaknem tucatnyi utcát fognak leaszfaltozni, több mint egymilliárd forintból.
Milyen előzmények vezettek
a program startjáig?
A kérdést 2016-ban vetettük fel, 2017 őszén már kormányzati döntés volt arról, hogy elinduljon a projekt. Engem, mint a problémával napi szinten találkozó országgyűlési képviselőt, 2018 májusában kértek fel, hogy fogjam össze a folyamatokat. Tavaly júniusban az Országgyűlés elfogadta az idei költségvetést, amelyben 10 milliárd forintot különítettek el a feladatra. Novemberben kiírtuk a vonatkozó pályázatokat, decemberben pedig már eredményt is hirdettünk. Vagyis nagyjából két és fél év alatt, maximális transzparencia mellett eljutottunk a tervezéstől a megvalósításig.
Mi fér bele a kerületek útfejlesztési pályázatába? Csak kifejezetten földutakra hívható le pénz?
Ennek tisztázása fontos része volt a felhívásnak. Meg kellett állapítani ugyanis, hogy mi számít földútnak. Nagyon nem mennék bele a részletekbe, de az azért dilemma, hogy a mindenféle engedélyek híján, papírvékony vastagságban kiöntött, alépítmény nélküli aszfaltréteg, amely egyedül arra jó, hogy egy-két évig kezelje a sár meg a szálló por okozta bosszúságot, rendezett útszakasznak tekinthető-e. Arra jutottunk, nem az a mérvadó, hogy milyen anyag képezi az adott utca felületét, hanem az, hogy szabályosan, a szükséges engedélyek birtokában épüljön meg. Összességében tehát nemcsak formájukban, hanem jogilag is szeretnénk tisztázni a viszonyokat. Emiatt bővült a figyelembe vehető utak listája.
A kivitelezést központilag intézik, vagy ezt a kerületekre bízzák?
Normatív programot alakítottunk ki, tehát meghatároztunk egy 200 ezer forintos folyóméterárat. Ekkora mértékű az állami támogatás. Ha ezen felül az adott önkormányzatnak további költsége van – például díszkövet szeretne –, azt maga pótolja ki. Első körben a tízmilliárdos keretösszegből 7,8 milliárd forintra érkezett jelentkezés, 14 kerület 188 út aszfaltozására nyújtott be igényt. Ezekből az első szakaszok elkészültek. A szemmel látható eredmények gyors eléréséhez szorosan hozzátartozik, hogy a Gulyás Gergely által vezetett Miniszterelnökség minden szükséges hátteret biztosított.
Van arra esély, hogy a program jövőre is folytatódjon?
Eldőlt, hogy a 2020-as büdzsében 5 milliárd forint már rendelkezésre áll hozzá. Arra is ígéretet kaptunk, hogy ha ez a keret kimerül, újranyitható a forrásbevonás. A 2018-as keretből mintegy kétmilliárd forint maradt, erre külön pályázatot hirdettünk meg, amelyben öt kerület vett részt. Ezeknek az utaknak jövő márciusig kell elkészülniük. Az előremenetel kapcsán érzek nehézségeket, hiszen az építőipar drágul, és a kapacitáshiány növekszik a tervezési oldalon is. Márpedig ez hátráltatja a mi munkánkat, hiszen csak ott tudunk aszfaltozni, ahol a közművek már kiépültek, és kiállították a jogerős építési engedélyt. Ennek levezénylése viszont az önkormányzatok feladata. Összességében azonban optimisták vagyunk, és ha minden jól megy, belátható időn belül, négy-öt év alatt felszámolhatjuk a budapesti földutakat.
Azt tudják, hogy Budapesten mekkora a földutak kiterjedése?
A teljes fővárosi úthálózat mintegy öt százalékáról, 225 kilométerről beszélünk. A tízmilliárd forintból 45-50 kilométernyi szakasz építhető meg, tehát nagyjából a problémás utak 20 százaléka tűnik el. A neheze viszont csak most jön, hiszen első körben azokat a részeket aszfaltoztuk le, ahol már adott volt a közmű és a tervezési dokumentáció. A hátralévő földutaknál viszont egészen extrém tulajdoni viszonyokkal és műszaki helyzetekkel kell megbirkóznunk.
Összesen hány embert érint, ha befejeződnek a munkálatok?
Ezt csak becsülni tudjuk, 200-300 ezer ember élhet közvetlenül a földutak mellett, és egy másik, hasonló létszámú csoport használja áthaladó forgalomban az érintett szakaszokat napi rendszerességgel. Kiemelném azt a szempontot, hogy itt nem pusztán minőségjavítási program zajlik, hanem gazdasági is, mivel a közúti infrastruktúra fejlesztése növeli a környező ingatlanok értékét, és a vállalkozások működését is elősegíti.
Ön szerint mikorra lehet Budapest földútmentes övezet?
Reális célnak azt tartom, hogy 2022-ig a 225 kilométer 80 százaléka aszfaltburkolatot kap. A fennmaradó 20 százalék viszont annyira problémás, hogy a modernizálásához átfogóbb lépésekre is szükség lesz. Csak egy példa: Óbudán egy komplett domboldalon hiányzik az aszfaltburkolat, mert nincs kialakítva a közmű. Itt először egy csapadékelvezető rendszerbe kellene beruházni, amely önmagában több milliárd forint. Ez a munka a Budapesti útépítési program keretébe nyilvánvalóan nem fér bele. Ehhez egyéb lehetőség megnyitása szükséges, és már el is hangzott a budapesti fejlesztési tanács ülésén, hogy a kormány nyitott a hasonló speciális helyzetek kezelésére, hogy előkészítse a terepet az aszfaltozáshoz.
Mennyire számít kirívónak a régióban, hogy Budapesten még van teendő a földutakkal?
Közép-európai szinten vizsgálva azért nem áll rosszul a főváros, más kérdés, hogy nyugatabbra nincs ilyen probléma. De ezt az ügyet nem lehet objektíven nézni anélkül, hogy ne vennénk figyelembe Budapest csaknem hatvanéves lemaradását, amelyet a már említett kommunista városvezetés és az azt követő, húsz évig tartó szocialista és szabad demokrata korszak hozott össze. Abban a két időszak szerintem megegyezik, hogy az akkor hatalmon lévők eltolták maguktól a külső kerületekkel kapcsolatos teendőket. Az itt élőkkel senki nem foglalkozott, és nekem az a benyomásom, hogy úgy tekintettek rájuk, mintha másodrangú budapestiek volnának. Ezzel a szemléletmóddal számolunk le, a földutak megszüntetésével is.
