Babapárti a magyar lakosság – összegzi a Cofidis Monitor negyedéves felmérésének eredményét. A kutatás, amely 500, 18 és 69 éves internetező megkérdezésén alapul kimutatta, hogy a válaszadók háromnegyedének vagy van gyereke, vagy szeretne a jövőben gyereket, az állami támogatások igénybevételében közel egyharmaduk érintett* és konkrétan lakásra vagy csemetére költenék a kapott pénzt. A gyerekkel felmerülő költségek becslésében óriási különbségek vannak a két csoport között. A jövőbeli szülők egy induló „babacsomagot” 1,2 millió forintra kalkulálnak, ezzel szemben a gyerekesek szerint ez 700 ezer forintnál megáll.
Baba-helyzet itthon
Alapvetően gyerekpártiak a magyarok:
Jellemzően a házasság nem igazán fontos (28 százalék), elég az egy háztartásban élés is (65 százalék). A „tipikus” leendő szülő 2019-ben 40 alatti, legalább középfokú végzettségű, magasabb jövedelemmel rendelkezik és élettársi kapcsolatban él vagy még egyedülálló. Ez összefügg azzal a jelenséggel, hogy kitolódik a gyerekvállalás, mert a szülők először fejezik be az iskolát, azután jöhet csak a családbővítés.
Igaz-e a mondás: „kis gyerek, kis gond – nagy gyerek, nagy gond”?
A jövőbeli szülők a gyereknevelés induló költségeiről jóval nagyobb léptékben gondolkodnak: egy „babacsomagot” (orvos, terhesgondozás, babakelengye, autósülés, hordozó, babakocsi) átlagosan 1,2 millió forintra becsülnek és az anyagilag leghúzósabb időszaknak a csecsemőkort látják. Míg a gyerekesek ennek majdnem felét, 700 ezer forintot kalkuláltak, és ők épp fordítva látják, szerintük iskoláskort elérve kerül majd igazán sokba a gyerek. Az anyagilag legmegterhelőbb tételekben viszont egyetértés van a két csoport között, ezek az iskolai kiadások, a ruházkodás és az iskolán kívüli fejlesztő foglalkozások.
A gyereket tervezőknél nagy az érdeklődés a Csok iránt: minden negyedik-ötödik igénybe venné. Viszont nagy részüknél sok a kérdőjel: 41 százalék még nem döntött, hogy felvenné-e egyáltalán. Az elsődleges finanszírozási cél
A kedvezményes hitel megtakarításként vagy befektetésként való kamatoztatása csak kis mértékben (6 százalék) van jelen, jellemzőbb a férfiakra, emellett pedig a diplomásokra, a budapestiekre és a magasabb jövedelműekre is.
