Lendületben maradtak a beruházások

Tovább folytatódott a nemzetgazdasági beruházásoknak a tavalyi év egészét jellemző, dinamikus bővülése az idei második negyedévben is, a fejlesztések volumene 18,8 százalékkal haladta meg a múlt év azonos időszakának szintjét – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Mindez összhangban van a Világgazdaság hét elején jelzett, 20 százalék körüli prognózisával. A beruházások összességében stabil 20 százalék körüli növekedési ütemet mutatnak: tavaly 19,2 százalékkal, az idei első negyedévben 20,1 százalékkal, az idei év első felében 19,3 százalékkal nőttek a beruházások éves összevetésben.

A KSH rámutatott, hogy az uniós forrásokból származó fejlesztések szerepe mérséklődött, miközben a főként feldolgozóipari vállalkozások beruházásai dinamikusan bővültek. A cégekhez kapcsolódó fejlesztések dinamikája az első negyedévi 24,1 százalékról 30,7 százalékra, a költségvetési szerveknél 18,9 százalékról 20,9 százalékra gyorsult. Míg a versenyszektorban a nagyvállalati kör beruházásai bővültek kiugróan, addig a költségvetési oldalon a beruházások nagyobbik hányadát a központi közigazgatási szervek hajtották végre. Az államhoz kötődő beruházások közül a területen együttesen megvalósuló fejlesztések révén a közigazgatás, a védelem és a kötelező társadalombiztosítás már a negyedik legnagyobb beruházási szegmensnek számít a klasszikus beruházásérzékeny iparágakat követve, ugyanakkor az oktatásban a tavalyi magas bázishoz képest a második negyedévben 3 százalékkal, az első fél évben 2,3 százalékkal kevesebb fejlesztés valósult meg. Pozitív hír, hogy az egészségügyben 14,5 százalékkal több beruházás történt, mint egy éve.

A statisztika ágazati bontásából az is kiderült, hogy a feldolgozóipar volumene 29,7, az építőiparé 27,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az idegenforgalmi beruházások 82 százalékkal lőttek ki a második negyedévben. A szállítás, raktározás ágazat beruházásai 19,7 százalékos pluszt mutatnak, köszönhetően a közúti felújításoknak és a vasúti építkezéseknek. Az ingatlanügyletek beruházási teljesítménye 14,6 százalékkal nőtt, a lakásépítések csökkenését ellensúlyozta a bérbeadást szolgáló üzleti létesítmények iránti érdeklődés élénkülése.

A Pénzügyminisztérium a jelentés kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy 2019. április–június között 2400 milliárd forint összértékű fejlesztés valósult meg, az első fél évben 4000 milliárdnál is több. Az adatok azt mutatják, hogy a magyar gazdaságra magas termelőikapacitás-kihasználtság jellemző, ami a beruházások és a GDP hosszabb távú bővülését vetíti előre. Gion Gábor pénzügyekért felelős államtitkár hangsúlyozta, hogy a beruházások alakulása bizonyítja: Magyarországon kedvező az üzleti környezet.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője arra mutatott rá, hogy a beruházásokat döntő részben a versenyszféra húzta. Hozzátette: az egészségügyben a következő években az Egészséges Budapest program 700 milliárd forintos fejlesztési kerete lesz érdemi tétel. A turizmusban a Liget-projekt mellett a Modern városok program pörgetheti a szektor tevékenységét. Hozzátette, hogy az információ és kommunikáció szegmens érdemben gyorsulhat a digitálishálózat-építé­sek (5G) miatt. Németh Dávid, a K&H vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövőben – már az idei év hátralévő részében is – visszafogottabb növekedés várható a beruházásoknál, egyrészt a folyamatban lévő projektek kifutása, másrészt a magasabb bázisértékek miatt.