Stratégia az adatalapú gazdálkodáshoz

A Digitális jólét program 27 területének egyike az agrár, a kormány pedig augusztus elején elfogadta a Digitális agrárstratégiát (DAS), valamint a megvalósításához szükséges feladatokat tartalmazó kormányhatározatot – mondta a Szentlőrinci Gazdanapokon tartott előadásában Varga Péter, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) agrárinformatikai munkacsoportjának vezetője. A cél, hogy a digitális technológia elterjedjen. A mezőgazdaságban régen is működtek automatizált eszközök, de ez a technológia – az évtizedekkel ezelőttinél jóval korszerűbb változatban is – minden méretű gazdaságban hasznosítható, sőt, ma már a robotizáció sem utópia. A magyar vidéken a legnagyobb probléma a munkaerőhiány, de meg fognak jelenni a robotok, sőt a hálózatban működő robotok. A technológia fejlődését a szabályozásnak is követnie kell, a Nyugat-Európában már munkába állított vezetőfülke nélküli traktorok engedélyeztetésére például már beindult a lobbi. Magyarországon ma egymás mellett működik a 2.0-s (az 1970-es évek modernizációs hullámában megjelent nagy gépekkel jellemezhető), a 3.0-s (vagyis a precíziós technológiákat alkalmazó) és néhol már a 4.0-s (adatalapú) mezőgazdaság. Nyugatabbra tekintve az 5.0-s, vagyis a robotizált gazdálkodás is jelen van már. A DAS-ban a 4.0-s mezőgazdasággal foglalkoznak, tehát a precíziós gazdálkodás nem cél, hanem eszköz, az adatalapú mezőgazdaságra való áttérés lesz a következő ugrás. Varga Péter elmondta, hogy sok felmérést végeznek, és Magyarországon is találkoznak azzal a nézettel, hogy az automata kormányzás egy kényelmi funkció – holott nem az, hanem egy adat-előállítási mód, és lehetőség arra, hogy az adatokból előálló utasításokat a gép végre tudja hajtani. Az állam feladata az, hogy megteremtse a DAS-ban vázolt környezetet, amely segít abban, hogy a gazdálkodók jó döntéseket tudjanak hozni, jól használják fel a meglévő adatokat, a hiányzókat pedig be tudják szerezni. A digitalizáció fontos hatékonyságnövelő eszköz volt azokban az országokban, amelyekben nagy szám­ban elkezdték használni a termelők, profitoldalon ez több mint 10 százalékos javulást eredményezett. Az a szomorú hír, hogy az adatbázisok korával egyenesen arányos a profitnövekedés, vagyis aki korábban kezdte, annak nagyobb hasznot hoz. Minden egyes év, amely kicsúszik a kezünkből, profitveszteséggel jár – hangsúlyozta. Varga Péter szerint az agrár­digi­talizációban az alapszint elérése évente 300 milliárd forint árbevétel-növekedést hozna az ágazatnak, míg az optimális szintnél ennek kétszereséről beszélhetnénk. Nagy mintából merítő felmérésekből az derült ki, hogy a magyar agrártermelők például az új, eddig nem termesztett kultúrák bevezetését és a munkaerő képzését nem tekintik a hatékonyságnövelés eszközének, ellenben gátjának tartják a magas munkaerőköltségeket. Varga Péter szerint, ha ez így marad, akkor nem tudunk továbblépni. Szerinte ahhoz, hogy a magyar mezőgazdaság mégis elmozduljon a 2.0-ról, a legnagyobb gátló tényező a digitális kompetencia hiánya. A DAS-ban ezért ennek fejlesztésére helyezték a legnagyobb hangsúlyt. A kompetencia hiányát jelzi az is, hogy bár a megvásárolt eszközökbe nagyon sok tudás bele van építve, ezt üzemszinten nem használják ki, ami súlyos értékvesztéssel jár, és az üzemi szintű adatbázisok kiépülésének elmaradását okozza. Az is fontos lenne, hogy a termelés szintjén is legyen ismert, mit akar a fogyasztó, de ez nincs meg a mezőgazdaságban. A DAS ennek megfelelően három nagy területen – a kompetenciafejlesztésben, az adatokhoz való hozzáférésben és az adatalapú mezőgazdaság megteremtéséhez szükséges beruházásokban – támogatja a továbblépést. A kompetenciafejlesztésben Varga Péter a digitális agrárakadémia elindítását említette, amelynek első húsz tananyaga már készen van, meg fog jelenni. Ezenkívül a középfokú oktatásban, a felnőttképzésben és az agráregyetemeken is elindult a tananyagfejlesztés – de itt az oktatók képzésére is szükség lesz. A szaktanácsadói hálózat is fejlesztésre szorul, minden szaktanácsadót fel kell készíteni arra, hogy az agrárdigitalizációval kapcsolatos kérdésekben kompetensek legyenek, és specialistákra is szükség van. A másik fontos területe a stratégiának a digitális agár-rezsicsökkentés néven emlegetett lehetőség, az adatok hozzáférhetőségének javítása. A termelők rengeteg adatot szolgáltatnak az államnak, ezekből most lehetőségük lesz térítésmentesen visszakapni. Ingyenesen hozzáférhetővé teszik az Országos Meteorológiai Szolgálat meteorológiai, a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézetének piaci, valamint a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer adatait. Ingyenesen hozzáférhető lesz a műholdas helymeghatározási szolgáltatás is. A harmadik nagy terület az adatalapú döntésekhez szükséges beruházások támogatása, ezt a tervek szerint az új Vidékfejlesztési program tartalmazza majd. Lényeges, hogy olyan támogatási csomagok igénybevételére legyen lehetőségük a gazdálkodóknak, amelyek nem egyes elemeket finanszíroznak, hanem egyben segítik az adatalapú gazdálkodásra való áttérést.

Jön a DÉS is

A Digitális agrárstratégia megvalósításáról szóló kormányhatározat az agrárminiszter és az innovációért és technológiáért felelős miniszter feladatául szabta, hogy az élelmiszeripari érdekképviseletek bevonásával dolgozza ki és terjessze a kormány elé a DAS-hoz szervesen kapcsolódó Digitális élelmiszeripari stratégiát. Ennek tartalmaznia kell a szükséges költségvetési forrásokat, és a végrehajtást támogató intézkedésekre tett javaslatokat, határideje pedig 2020. március 31.

Az agrárdigi­tali­zációs alapszint elérése 300 milliárd forint árbevétel-növekedést hozna