Tartja az ötöst a gazdasági növekedés

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a második negyedévben 4,9 százalékkal nőtt a magyar gazdaság, 0,2 százalékponttal haladta meg a Világgazdaság elemzői konszenzusát. A szezonálisan, munkanaphatással tisztított, kiegyenlített bővülés 5,1 százalék volt, negyedéves alapon 1,1 százalékot mért a hivatal. A tisztított adatok szerint 2019 első felében 5,2 százalékkal nőtt a GDP Magyarországon. Az első negyedéves adatok ismerete előtt az elemzők mindössze 3,9 százalékos növekedést prognosztizáltak 2019-re, azonban az első negyedéves adat meglepően magas lett – ráadásul a havi szektoradatok is kedvezően alakultak –, úgyhogy a mostani konszenzusunkban már 4,5 százalékos bővülést vártak. A második negyedéves kiugró adat ezt is felfelé módosíthatja, vagyis az idei gazdasági növekedés közelebb lehet az 5, mint a 4 százalékhoz.

„A konvergenciaprogramban szereplő 4 százalék helyett 4,3 százalékos növekedést várunk, ami többek között annak köszönhető, hogy a második negyedéves GDP-adat felülmúlta a Pénzügyminisztérium várakozását” – jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter az adatok közzététele után tartott sajtótájékoztatón. A lakossági fogyasztás és a beruházások továbbra is a növekedés motorjai. A kormányzati intézkedések 1,6 százalékpontot emeltek a GDP-növekedés ütemén, a hatéves bérmegállapodás, a Versenyképesebb Magyarországért program, a családtámogatási rendszer és az állami beruházások jelentősen támogatták a magyar gazdaságot. A bérfelzárkózás erősítette a lakossági fogyasztást, új exportkapacitások lépnek be az ipari termelésbe, és az uniós forrásokat is sokkal hatékonyabban használjuk fel, ezek pedig fontos alapot képeznek a GDP erőteljes növekedéséhez. A részadatokból már lehetett látni, hogy erős lesz a második negyedév: az építőipar 27, az ipar 4,7, a kiskereskedelem pedig 5,2 százalékkal nőtt az április–júniusi időszakban. A kockázatok változatlanok, továbbra is veszélyforrás a Brexit és a világgazdaság lassulása, ez utóbbi az

autóipart mélyen érinti, bár a német autógyárak egyelőre nem faragnak a költséghatékony magyar gyárak kiadásain. Ugyan csökkent a külkereskedelmi többlet, de a magyar kivitelt támogatja, hogy a korábbiakhoz képest diverzifikáltabb a portfólió, vagyis nemcsak Európába exportáljuk a termékeinket. Varga Mihály hangsúlyozta: nincs kizárva, hogy az ősz folyamán módosítják a költségvetést, mivel az államháztartás bevételei jobban alakulnak az előzetesen prognosztizálthoz képest, ugyanakkor a családtámogatási lehetőségekkel többen élnek a vártnál. Érdemi módosítás azonban csak az önkormányzati választás, október 13. után lehetséges. A 2020-as költségvetésben még nem számoltak az első Gazdaságvédelmi akcióterv (GVA) által biztosított növekedési többlettel, ezért a jövő évi előrejelzésen is javíthat a Pénzügyminisztérium. Varga Mihály kizártnak tartja, hogy kedvezőtlen irányba módosítsák a büdzsét, mivel az előzetesen vártnál sokkal jobban áll az államháztartás.

Hét ország még nem tette közzé az április–júniusi GDP-adatot, de a jelenlegi kép alapján úgy tűnik, a második negyedévben Magyarországon volt a leggyorsabb a gazdasági növekedés (5,1 százalék) az Európai Unióban, vagyis szinte biztos, hogy az uniós élmezőnyben szerepel a hazai gazdaság teljesítménye – derült ki az Eurostat szezonálisan és naptárhatással igazított adataiból. Négy százalék feletti bővülésre csak a román (4,6 százalék) és a lengyel (4,1 százalék) gazdaság volt képes, ezeken kívül Litvániában mértek kereken 4 százalékos növekedést. Csehországban mindössze 2,7 százalékkal nőtt a GDP, Szlovákiában 2,5 százalékkal. A kiemelkedő teljesítmény nem véletlen és nem is szokatlan, az elmúlt négy negyedévben rendre

5 százalékos vagy afeletti növekedést ért el a magyar gazdaság. Negyedéves alapon 1 százalék felett emelkedett a GDP az elmúlt négy negyedévben, ezt csak Románia volt képes megközelíteni, ahol két alkalommal kereken 1 százalékkal, két alkalommal pedig ennél valamivel gyorsabban nőtt a gazdaság. A második negyedévben a bővülés üteme több mint négyszerese volt az 1,1 százalékos euróövezeti átlagnak, és 4 százalékponttal meghaladta, ami azt jelenti, hogy a felzárkózáshoz szükséges 2 százalékpontos növekedési többletet duplán teljesítette a gazdaság.