Tízből hat uniós pályázat hoz támogatást

A 2014–2020-as uniós ciklusban eddig a pályázatok 58,4 százaléka részesült pozitív elbírálásban, az irányító hatóságok az összes igényelt támogatás 69,8 százalékát hagyták jóvá – derült ki a Világgazdaság számításaiból. Mivel már több mint 126 ezer kedvezményezettnek ítéltek oda 9343 milliárd forintot, az átlag 74 milliót fordíthat EU-s projektje keretében beruházásra, fejlesztésre, miközben a benyújtott pályázatokat összesítve még csak 62 millió forint az egy támogatói igényre jutó összeg. Ez a különbség abból ered, hogy a fejlesztéspolitikai intézményrendszer a 2007–2013-as időszakkal szemben a mostani érában már inkább kevesebb pályázónak juttat több forrást. Így a versenyszférában számos nagy növekedési potenciállal bíró kis- és középvállalkozás fejleszthette telephelyét, bővíthette kapacitását és modernizálhatta eszközeit, gépeit. Az állami hátterű projekteknél a nagy infrastruktúra-beruházások kaptak főszerepet, köztük közút- és vasútfejlesztések, kórház- vagy iskolaépítések, valamint szennyvíz- és hulladékgazdálkodás.

Érdemes azonban önmagában is értelmezni a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) forrásainak felhasználását, hiszen ez a vállalkozások első számú – és lényegében egyetlen – uniós pénzcsapja. A pályázók 14,8 százaléka, 32 ezer cég próbált szerencsét a Ginopban, az általuk megcélzott 3510 milliárd forint viszont már az összes támogatói igény 26,2 százalékának felel meg. A pályázók 56,6 százaléka kapott végül zöld utat, vagyis 1,8 százalékponttal volt nagyobb a lemorzsolódás, mint az összes operatív programban együttvéve. Bár számtalan mikro- és kisvállalkozás is támogatáshoz jutott, az igényelt és az odaítélt összegeken erősen érződik, hogy több közép- és nagyvállalat, valamint konzorcium is versenybe szállt a javarészt vissza nem térítendő uniós pénzekért: a pályázatok beadásakor még csak 109 millió forint volt az átlag, az eredményhirdetés után azonban már egyenként 139 milliót könyvelhettek el a nyertesek.

A Ginop prioritásai közt szemezgetve jól látható, hogy a legtöbb pályázót a kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása (Ginop-1) mozgatta meg, itt 10 310-en próbáltak szerencsét, együttesen 646 milliárd forintra jelentkeztek be, közülük 6406 kedvezményezettnek a rendelkezésére is bocsátottak 429 milliárdot. A kutatás-fejlesztési és innovációs pénzekre (Ginop-2) érkezett a második legtöbb, 8866 beadvány, a pályázók együttesen 1039 milliárd forintban reménykedtek, az irányító hatóság döntése szerint azonban csak 4233-an osztoznak 465 milliárdon, azaz darabszámban és értékben is bőven 50 százalék feletti a negatív elbírálás. Ez egyrészt azt mutatja, hogy óriási a modern technológiát érintő beruházási és fejlesztési igény a versenyszférában, másrészt ezek a konstrukciók valóban a piaci igényekre reagáltak. A harmadik legtöbb pályázót a foglalkoztatás bővítését célzó prioritás (Ginop-5) vonzotta, itt 7016-an 595 milliárd forintot céloztak meg, és végül 4626-an örülhettek 536 milliárd forintnak.

A Ginopban átlagosan

139

millió forintot nyert egy pályázat