Uniós forrásbőség Borsod megyében

Projekthelyszín szerinti felosztásban a közép-magyarországi, azaz a fővárosi és környékbeli cégek és önkormányzatok a 2014–2020-as uniós ciklus forrásainak legnagyobb haszonélvezői, legalábbis a hozzájuk kapcsolódó beruházásokra és fejlesztésekre jut a legtöbb megítélt támogatás – tudta meg a Világgazdaság. A fejlesztéspolitikai adatbázisból kiderült, hogy míg országos átlagban az irányító hatóság projektenként 242 millió forintot hagyott jóvá, a központi régióbeli kedvezményezettek esetében 1,03 milliárd forintot. Míg a vállalkozások jellemzően kapacitásbővítésben, telephelyfejlesztésben gondolkodnak, addig az önkormányzatok utakat építenek, köztereket, -parkokat újítanak fel, szociális intézmények férőhelyeit bővítik.

Eddig a budapesti projektgazdáknak 1923 milliárd forintot ítéltek meg, az összeg a Pest megyei fejlesztésekkel együtt 2124 milliárd forintot tesz ki. A központi régiót abból a szempontból azonban mégis érdemes külön vizsgálni, hogy az ide jutó támogatásokat nagyrészt infrastruktúra-beruházásokra fordítják, amelyek egyrészt központi besorolásúak, másrészt közvetve vagy akár közvetlenül országos jelentőségűek, legyen az közút- és vasútfejlesztés, kórház- vagy iskolaépítés, esetleg szennyvíz- és hulladékgazdálkodás.

A 2014–2020-as fejlesztési időszak egyik célja ráadásul a vidék felzárkóztatása az uniós átlagot is meghaladó fejlettségű Budapesthez és környékéhez. A rendelkezésre álló adatok szerint ezen a téren vannak is részeredmények. Ha a megyéket külön-külön vizsgáljuk, Borsod-Abaúj-Zemplén önkormányzatainak és cégeinek ítélték oda eddig a legtöbb, 647 milliárd forint uniós támogatást, a dobogó második fokán Hajdú-Bihar áll (592), a harmadikon pedig Szabolcs-Szat­-

már-Bereg (373). A vidékre áramló uniós forrásokat regionális bontásban nézve a Hajdú-Bihart, Jász-Nagykun-Szolnokot és Szabolcs-Szatmár-Bereget tömörítő Észak-Alföld az első, az irányító hatóság ugyanis 1156 milliárd forintot ítélt meg ennek a régiónak, megelőzve Észak-Magyarországot (1050 – Borsod, Heves, Nógrád), illetve a Dél-Alföldet (899 – Bács-Kiskun, Békés, Csongrád). A csaknem 34,7 ezer projekt között megoszló 8444 milliárd forint támogatásnak a 13 százaléka, 1101 milliárd forint régiókon átívelő fejlesztés, külön-külön egyik területi egységet sem erősíti.

Indul a roham, százszázalékos is lehet az előleg

Indulhat az utolsó roham az uniós hitelekért, a még elérhető forrásokat egyszerűbben, akár százszázalékos előleggel vehetik igénybe a kis- és középvállalkozások. Bővül a kedvezményezettek köre is, mostantól az egyszerűsített adózású vállalkozások is igényelhetik az összes elérhető hitelterméket – közölte a Magyar Fejlesztési Bank. A vállalkozásoknak meghirdetett uniós hitelprogramokra benyújtott és befogadott kérelmek csaknem 87 százalékát teszik ki a rendelkezésre álló keretnek. Megfelelő szállító esetén az eszközbeszerzésre felvett hitel száz százaléka lesz elérhető előlegként, 150 millió forintos hitelig. Igényelhető az úgynevezett szoft költségekre szóló előleg is: 150 millió forint hitelösszegig a fejlesztéshez, beruházáshoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységek kiadásainak 50 százaléka, míg 150 millió forintos hitelösszeg felett 25 százalék, de legfeljebb 250 millió forint a kifizethető összeg. A beruházások utófinanszírozása az eddigi 50-ről száz százalékra emelkedett. | VG