A világ futball- és rendezvénytérképén is megkerülhetetlen lesz a Puskás Aréna
November 15-én a Magyarország–Uruguay barátságos labdarúgó-mérkőzéssel adják át a Puskás Arénát, amelynek az építése 2017 márciusában kezdődött el. A legendás előd, a Népstadion több mint hat évtizeden át volt megkerülhetetlen bástya a világfutball térképén: 1948. július 13-án történt meg az első kapavágás, hogy aztán 1953. augusztus 20-án megnyissa kapuit, a bontás ideje pedig végül 2016 februárjában érkezett el. A tervezett ütemet tartva haladnak a munkálatok az utolsó simítások felé, ráadásul a költségkereten belül készülhet el az új nemzeti stadion. A beruházó, a KKBK Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja európai uniós, nyílt közbeszerzési eljárás keretében versenyeztette a kivitelezőket, és a legolcsóbb, nettó 143 milliárd forintos ajánlatot választotta. Élményaréna épül, amelyben a labdarúgó-mérkőzéseket 67, a koncerteket pedig 78 ezren élvezhetik majd a helyszínen.
Az aréna a 2020-as labdarúgó-Európa-bajnokság egyik helyszíne, négy találkozónak, három csoportmérkőzésnek és egy nyolcaddöntőnek ad otthont. Ha a magyar válogatott hétfőn legyőzi Szlovákiát hazai pályán, jó eséllyel részt vehet az Eb-n, mivel Marco Rossi csapata egy újabb sikerrel megerősítené éllovas pozícióját a selejtezőcsoport élén. Az előkészületekkel a sportág kontinentális szövetsége, az UEFA is elégedett. Pedig amikor elfogadták a 2020-as Eb-helyszínek listáját, mindössze két még nem létező stadion szerepelt rajta, a budapesti és a brüsszeli. Ezzel is magyarázható a szoros megfigyelés: az UEFA illetékesei jelezték, ha elmaradást tapasztalnak az előre lejelentett ütemezéstől, habozás nélkül lehúzzák a listáról a magyarországi helyszínt, ahogy az a belgákkal meg is történt. A hazai delegáció azonban már azelőtt rendszeresen egyeztetett az európai szövetség képviselőivel, hogy a Puskás Arénát egyáltalán kiválasztották volna, így a tervezés során az első vonal meghúzásától bevonták őket. Az egyetlen változtatás, amit kértek, egy kameraállás áthelyezése volt.
Fontos szerepet kaphat a kétezer fő befogadására alkalmas konferencia- és kiállítási központ is, az előző stadionból megőrzött toronyépületben pedig a Puskás-múzeum kap helyet. Minden feltétel adott lesz ahhoz, hogy az aréna a sport mellett az üzleti és kulturális élet, valamint a szórakoztatóipar fellegvára legyen. A tágas és modern környezet a sportesemények mellett újra Budapestre vonzhatja a könnyűzenei világsztárokat is. A cselek és a gólok után több generációnak nyújthatnak maradandó élményt a nagyszabású koncertek is, mint anno a teljesség igénye nélkül Louis Amstrong, a Queen, a Genesis, az AC/DC, a Metallica, a Guns N’ Roses vagy a The Rolling Stones. A lehetőség tehát immár adott, hogy újra világhírű előadók jöjjenek Budapestre, és mivel a magasabb nézőszámnak köszönhetően többfelé oszlik a költség, a jegyárak is alacsonyabbak lehetnek. A Puskás Aréna nemzetközi konferenciák, bankettek és egyéb üzleti rendezvények helyszíne is lehet, de például az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő e-sport fellegváraként is szolgálhat. Az e-sport már 2014-ben 45 ezer rajongót vonzott Szöulba, a Szangam Világbajnoki Stadionba, és időközben idehaza is lett tömegbázisa: tavaly már húszezer érdeklődő fordult meg a BOK Sportcsarnokban rendezett V4 Future Sport Festivalon.
Monumentális létesítményről van szó, ezt hűen tükrözi, hogy a Puskás Aréna építése során tízezer tonna acélszerkezetet használtak fel, ami két Erzsébet hídnak felel meg, a 150 ezer köbméter vasbetonból pedig 75 lakótelepi ház is kijönne. Emellett 26 kilométernyi cölöpöt fúrtak le, ha ezeket vízszintesen összeillesztenénk, a stadiontól egészen Százhalombattáig jutnánk el. Ha pedig az 1700 kilométeres kábelhosszt helyezzük a térképre, jóval messzebbre juthatunk el, még Londonnál vagy Barcelonánál is távolabbra. Az építkezésen 1500-an dolgoznak naponta, a munkálatokat 16 darab toronydaru segíti, plusz egy speciális emelődaru 130 méteres gémmel. A kivitelezés során nem kevesebb, mint 36 ezer lámpatestet helyeztek el, a büfé kiszolgálópultjának hossza pedig csaknem egy kilométernyi.
Bár ultramodern, multifunkciós aréna nőtt ki a földből, jó néhány elemében magán hordozza elődje, a Népstadion jegyeit. Először is ugyanazon a helyszínen, a Kerepesi, a Dózsa György és a Thököly út által határolt területen épült fel, de az új lépcsőházakat is a történelmi pilonok képére formázták, és a bontás utáni törmelék nagy részét beépítették, újrahasznosították. Abban a tekintetben viszont mégis teljesen új létesítmény a Puskás Aréna, hogy a hajdani, szabad ég alatt álló karéjokkal és az atlétikai pályával szemben teljesen fedett a nézőtér, a legnagyobb távolság 80 méter a pályától. Az egykori Népstadionban még a korszerű beléptetőrendszer és a konferenciaterület is hiányzott. Az új nemzeti stadionban 11 ezer négyzetméteres a küzdőtér, a teljes komplexum szélessége, hosszúsága 205×316 méter.
A 67 ezer néző befogadására alkalmas stadion magassága több mint 52 méter, 38 lépcsőház van és 27 lift üzemel, a szurkolók kényelmét 600 darab full HD-kijelző és 45 büfé szolgálja.
Virtuális valóság
Már tavaly júniusban megnyílt a Puskás Aréna látogatóközpontja a Papp László Budapest Sportaréna melletti épületben, csaknem 500 négyzetméteres alapterületen, amely a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum felső szintjén várja látogatóit. A látogatóközpontban, ahová ingyenes a belépés, többek között modern megoldásokkal szemléltetik a stadion történetét, és interaktív módon is megtekinthető, hogy milyen lesz végleges formájában az új aréna. A látogatóközpontban 3D-t és virtuális valóságot használó technikákkal bárki kipróbálhatja és átélheti, hogy milyen akár 400 méteres magasságból megnézni a készülő létesítményt, de akár egy koncertszínpadon, képzeletbeli sztárrá változva is letekinthet a közönségre. A látogatókat egy olyan speciális 3D-s kép is várja, amelyen virtuálisan lehet átlépni a régi Népstadionból az új élményarénába. Aki pedig a jelenleg is zajló építkezésre szeretne benézni, egy speciális optikán keresztül láthat be a kerítések mögé.
Reális az ár
Az aréna nettó 143 milliárd forintos építési költsége európai viszonylatban reális a KKBK Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja értékelése szerint, elvégre közgazdasági alaptétel, hogy minden annyiba kerül, amennyiért a piacon meg lehet vásárolni.
A legidőigényesebb, de legátláthatóbb megoldást választva a kivitelezőről nyílt nemzetközi tenderen döntöttek, amelyen az Európai Unióból bárki elindulhatott. Két ajánlat érkezett, ezek közül az olcsóbbat választották. A Strabag Építő Kft., a Strabag-MML Magas- és Mérnöki Létesítmény Építő Kft. és a Strabag A. G. közös ajánlattevőként 3,3 százalékkal adott drágább ajánlatot, mint a Magyar Építő Zrt. és a ZÁÉV Építőipari Zrt. konzorciuma. Így a szerződéses összeg egy székre vetítve 2,1 millió forint, márpedig a közelmúltban épült, hasonló méretű stadionok – Baku, Marseille, München, London, Varsó – székárai is 1,24 és 3,1 millió forint közöttiek. Késés esetén a kivitelezőnek naponta 142 millió forint kötbért kell fizetnie, a határidő betartására és a minőség biztosítékaként pedig az állam által egyoldalúan készpénzre váltható, 32 milliárd forintos bankgaranciát is köteles volt adni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.