Magyar gazdaság

Felszálló ágban az italgyártás

Az ásványvizek eladása értékben, a szénsavas üdítőké volumenben is nőtt tavaly, ami nagyban hozzájárulhatott az ágazati szinten összesített árbevétel és profit kiugró bővüléséhez.

Bár volumenében stagnált, értékben éves alapon 7 százalékkal növekedett 2018. július és 2019. június között az ásványvíz hazai kiskereskedelmi forgalma, ezzel a piac mérete meghaladta a 76 milliárd forintot – közölte a Világgazdasággal a Nielsen. A vizsgált időszakban meglehetősen koncentrált volt az üzletméret szerinti értékesítés: 71 százalékos részarányt értek el a 400 négyzetméteresnél nagyobb egységek, ezen belül az eladások csaknem fele a diszkontokat és a szupermarketeket magában foglaló 401–2500 négyzetméteresek kategóriájához kötődött. A saját márkás ásványvizek rovására 8 százalékponttal erősödtek a gyártói termékek, amelyek piaci részesedése már eléri a 71 százalékot. A legtöbbet szénsavmentes ásványvízre költött a lakosság, e termékek értékben a forgalom több mint felét tették ki. A második helyen a szénsavas vizek végeztek csaknem 40 százalékos részedéssel, a sort pedig az enyhén szénsavasak zárták. Más megközelítésben: a natúr, azaz az ízesítés nélküli változatok adják a piac bő négyötödét. Az ízesítettek közül a citromos a legelterjedtebb, amely százból átlagosan háromszor kerül a kosárba.

Az élelmiszer-kiskereskedelmen belül az egyik legnagyobb forgalmú kategória a szénsavas üdítőitaloké, amely tavaly július és ez év júniusa között volumenben 3, értékben 11 százalékkal növekedve 82 milliárd forint fölé kúszott. Az ásványvíznél megfigyelt folyamatok játszódtak le ebben az árucsoportban is: az értékesítés több mint fele a 400 négyzetméteresnél nagyobb boltoké, a 401 és 2500 négyzetméter közöttiek kasszáiba pedig ötödével több pénz folyt be, mint egy évvel korábban. Markánsan, 13 százalékponttal erősödtek a gyártói termékek, már csupán minden tizedik megvásárolt üdítő saját márkás. Hasonlók az arányok a csomagolás terén is: az alumíniumdobozok részaránya mindössze 9 százalék, a többi műanyag flakon. Az eladott üdítőitalokból 68 százalék tartalmaz cukrot, de 18 százalékponttal növekedtek a cukormentes változatok eladásai.

Tavaly július és idén június között 220 millió liter hagyományos gyümölcslé fogyott a Nielsen adatai szerint, az eladások értéke 8 százalékos növekedéssel 66 milliárd forintra rúgott. A forgalom harmadát a saját márkás levek tették ki, 17 százalékpontos értékbeli növekedéssel. A nektárok és a százszázalékos gyümölcstartalmú készítmények több mint egy-egy harmadot hasítottak ki a forgalomból, a gyümölcsitalok alig lemaradva, 30 százalékkal állnak a harmadik helyen. Meghaladta a 10 milliárd forintot a narancslére költött összeg, ami az összes gyümölcslé értékbeli eladásának a 16 százaléka. A dobogó második és harmadik foka az őszibarack- és az almaléé, megelőzve a vegyes gyümölcsleveket – mind 10–15 százalékos részesedést tudhat magáénak.

Tavaly 355 hazai vállalkozás foglalkozott üdítőital- és ásványvízgyártással, együtt 4009 dolgozót foglalkoztattak – közölte a Világgazdasággal az Opten. Viszonyításképpen: 2017-ben héttel több cégnél dolgozott kilencvennel több ember. A gyártók összesített árbevétele 284,93 milliárd forint volt az egy évvel korábbi 251,49 milliárd után, az adózott eredményük pedig 18,84 milliárd forintra ugrott a 2017-es 13,6 milliárdról. Vagyis az összforgalom 13,2, a profit viszont 38,5 százalékkal nőtt. Az összképet azonban árnyalja, hogy 2018-as tevékenysége után 84 vállalkozás nem adott le beszámolót, ez a szám 2017-ben még csak 71 volt, tehát 19,6-ről 23,6 százalékra ugrott a kötelezettségüknek eleget nem tevők aránya.

Ezek is érdekelhetik