Gördülékenyebbek lehetnek a bértárgyalások

N agyban megkönnyíti a jövő évre vonatkozó bértárgyalásokat a kereskedelmi láncoknál, hogy már előzetesen eldőlt, 2019 után 2020-ban is 8-8 százalékkal emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum összege – mondta a Világgazdaságnak Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) elnöke, vagyis a bolthálózatok vezetőivel egyeztetve már a jövőre 210 600

forintra emelkedő bérminimum lesz a kiindulópont. Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) elnöke ezzel egyetértve kiemelte: reális cél a két számjegyű, legalább 10-12 százalékos béremelés. Úgy látja, mivel kedvező makrogazdasági mutatókkal párosul a további járulékcsökkentés, felül lehetne vizsgálni a minimálbér és a bérminimum emelkedésének előzetesen megállapított mértékét, hiszen van olyan cég, amely eleve csak a csökkenő adó- és járulékfizetésen megspórolt összeg egy részét fordítja fizetésemelésre.

A KASZ és a KDFSZ elnöke is arról beszélt, hogy ezekben a hetekben mérik fel, az üzletláncok forgalma mennyiben felel meg az előzetes terveknek, ezáltal mekkora mozgásterük van a béremelésekre, mert nem lehet a szakszervezetek célja irreális bérkövetelésekkel bedönteni egy-egy vállalatot. Már több multival és magyar tulajdonú lánccal is egyeztetnek, és az eddigi tapasztalatok szerint kétfelé szakadt a mezőny: vannak olyan piaci szereplők, amelyek az üzleti terv szerint teljesítenek, mások viszont számottevő mínuszban vannak. Ahogy Karsai Zoltán fogalmazott, a vásárló a lábával szavaz, ha pedig egy áruháznál nem állnak jól a pénzügyi mutatók, annak az üzlethelyiségben is nyoma van: nem elég tiszta, rendezett, elmaradozik az árufeltöltés, nincs elég pénztáros.

Bubenkó Csaba szerint az elmúlt évek végeláthatatlan huzavonáiból tanulva minél előbb el kell kezdeni az egyeztetéseket, hogy az év végi ünnepek előtt már mindenki tisztán láthasson. Karsai Zoltán az ütemezésről elmondta: ha októberben már elkezdődhetnek érdemben a bértárgyalások, november végére, december elejére megszülethetnek a megállapodások. Értelemszerűen más a menetrend azoknál a vállalatoknál, amelyeknél októberben vagy februárban zárul az üzleti év. A KASZ elnöke szerint jövőre bruttó 220-225 ezer forintos kezdő bér alatt már biztosan nem lehet dolgozót találni, de vannak olyan láncok, amelyek már az idén túlszárnyalták ezt a belépőszintet. Mivel nincs szabad munkaerő, a toborzás lényegében az átcsábítással egyenlő, a munkavállalói lojalitás pedig véges, ha a konkurencia például 20-30 ezer forinttal magasabb bruttó bérrel, extra juttatásokkal és 13. havi fizetéssel csalogat.

A bértárgyalásoknak az lesz a minimális céljuk, hogy a láncok legalább a 13-15 ezer forintos bérelőnyt őrizzék meg a garantált bérminimummal szemben, de annak a piaci szereplőnek, aki versenyképes akar maradni, mélyebben a zsebébe kell nyúlnia. Bubenkó szerint vannak olyan cégek, amelyek a rugalmas foglalkoztatásban lévőket kényszerítenék teljes állásba, ez a fajta gondolkodásmód azonban érthetően ellenállásba ütközik: ha valaki tíztől kettőig vállal munkát, nem lehet délutánonként vagy hét végén berángatni. Karsai a szakszervezeti jelenlét jelentőségét azzal támasztotta alá, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal anonim bérszámfejtési adatai szerint 15 százalékos különbség is lehet a jövedelmekben attól függően, hogy van érdekképviselet és bértárgyalás, vagy nincs.