Hiába a rekord, nem okoz gondot a gyengébb forint a szakértők szerint

Mivel a 320–325-ös sávból romlott a forint euróhoz képest mért árfolyama, az alapvető inflációs folyamatokra csak enyhe hatása van az augusztus közepe óta tapasztalt gyengülésnek – mondta a Világgazdaság kérdésére Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. A Magyar Nemzeti Banknak (MNB) nincs árfolyamcélja – ha lenne, az spekulációs támadásoknak adhatna alapot –, így csak áttételes inflációs hatással kell számolni. A fogyasztói árindex alakulását sok tényező határozza meg, ebből csak egy a forint árfolyama. Ám kiemelten lényeges az üzemanyagok ára, amely a forint gyengülésének ellenére mérséklődhet, mivel várhatóan leköveti az olajár világpiaci alakulását. A Raiffeisen szakértője hozzáfűzte: a várakozások szerint az év hátralévő részében a forint erősödhet a mostani szintjéhez képest. Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az inflációs hatás mértéke attól függ, meddig romlik a forint, és mennyire lesz tartós a gyengébb árfolyam. Az üzemanyagok árán szinte azonnal meglátszik a korábbinál gyengébb forint, más termékek azonban csak csúszással drágulhatnak. A Századvég elemzője szerint 1 százalékpontnál kisebb mértékben emelheti a fogyasztói árindexet a megszokottnál gyengébb forint, azonban a várakozásokba beépülve hosszabb távon is éreztetheti a hatását. A jelenlegi, kismértékben cél feletti infláció nem segíti elő az MNB számára a tartósan laza monetáris politika fenntartását – magyarázta Regős Gábor. Igaz, hogy a jegybanknak nincs árfolyamcélja, azonban a forintérték megőrzésének érdekében beavatkozhat, mivel a túl gyenge forint a háztartásoknak és az importáló vállalatoknak egyaránt káros. A Századvég szakértője hozzátette: 330 alá bukhat a forint-euró árfolyam, ám az optimális, 310-es szint elérése nem valószínű. Az Economist Big Mac-indexe szerint a forint az euróhoz képest júliusban – ekkor 325–326 volt a középárfolyam – 32 százalékkal alulértékelt volt, de még GDP-vel igazítottan is 14 százalékkal erősebb árfolyam lenne a reális. Bár az elmúlt években csökkent a devizakötvények aránya, még mindig vannak ilyen állampapírok, és ezeknek a gyengébb forint miatt drágul a refinanszírozásuk – fejtette ki Török Zoltán. Az uniós forrásokon viszont nyer a kormány, mivel az államkasszába befolyó összeg nagyobb lehet. A szakértő hangsúlyozta: az alapvető költségvetési folyamatokat egyik irányba sem módosítja az árfolyamváltozás, a magasabb árak pedig a nagyobb áfabevétellel javítják a költségvetés helyzetét. Ám a fogyasztás bővülése mérséklődhet, és a kormányzati beruházások is drágulhatnak, ezek pedig kompenzálják a kedvezőbb bevételeket. A Századvég szakértője hozzátette: az államadósság 19 százalékát euróban számolják el, ennek forintban számított értéke növekszik.

Kiemelten fontos az üzemanyagok ára, amely a forint gyengülése ellenére mérséklődhet, mert követi az olaj világpiaci jegyzését