Kirobbanó formában a magyar söripar
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságTavaly 109 vállalkozás gyártott sört Magyarországon, amelyek együttesen 2161 dolgozót foglalkoztattak. A 2017-es évhez képest hattal több cég adott 47-tel kevesebb embernek munkát – derült ki a Világgazdaság érdeklődésére az Opten Kft. által közölt adatokból. A pénzügyi beszámolók alapján a hazai főzdék összesített árbevétele 166,49 milliárd forint volt 2018-ban az egy évvel korábbi 145,53 milliárd után, az adózott eredményük pedig 4,57 milliárd forintra ugrott a 2017-es 189 millióról. A céginformációs szolgáltató tájékoztatása szerint a forgalom 14,4 százalékkal nőtt, a profit pedig a 24-szeresére ugrott. Az összképet azonban némileg torzítja, hogy a 2018-as tevékenysége után 13 gyártó nem adott le beszámolót, miközben 2017-ben még csak hét ilyen cég volt.
A működő sörüzemek 74,3 százaléka, összesen 81 vállalkozás 100 millió forint alatti árbevételt könyvelt el az Opten nyilvántartása szerint, de mivel gyaníthatóan a beszámolóval adós 13 főzde mindegyikét ide kell számolni, a 86,2 százalékos hányad pontosabb képet ad. Ennek a körnek a tagjai átlagosan csak két-három alkalmazottal működnek, miközben a tizenegy, 100 millió és 1 milliárd forint közötti forgalmat lebonyolító gyártóra már egyenként 19-20 fős állomány jut. Milliárdos forgalmú cég mindössze négy van: a Dreher (59,77), a Heineken Hungária (59,18), a Borsodi (40,88) és a Pécsi Sörfőzde (2,65) együttesen 1702 embernek ad munkát. A bőcsi üzem valamelyest felzárkózott a piacot fej fej mellett vezető Dreher és Heineken pároshoz, a pécsiek viszont a mennyiségi értékesítés terén kiszálltak a versenyből. Annak megfelelően alakították át ugyanis a termékportfóliójukat, hogy élhessenek az adókedvezménnyel: a korábbi nyolcezer helyett 2017 júliusától ugyanis évi 200 ezer hektoliterre emelte a jövedéki törvény a kisüzemi sörfőzdék minősítésének felső határát.
Az Opten adatai szerint az említett nagy piaci szereplők kasszájába csorog a teljes sörértékesítés 97,5, illetve az ágazati profit 103 százaléka. Az utóbbi azzal magyarázható, hogy míg a négy nagy sörgyár 4,71 milliárd forintos tavalyi nyeresége mellett a 100 millió és 1 milliárd közötti árbevételűek 84 milliós eredményt értek el, addig a 100 millió alatti forgalmúak együttesen 223 milliós veszteséget halmoztak fel. Vagyis hiába egyre népszerűbbek a kézműves sörök, a kereslet ma még nem fedezi azokat a technológiai fejlesztéseket, amelyek a jövedelmező működéshez szükségesek. Azaz a kisebb főzdék többsége előremenekül, olyan üzemméretet épít, hogy két-három év múlva már alacsonyabb gyártási költséggel, szélesebb közönséget szólíthasson meg. A pénzügyi adatok tehát azt mutatják, hogy valóban kirobbanó formában van a magyar sörgyártás, amely egyben a végletek szegmense is: hiányoznak a palettáról a közepes méretű cégek, sok a családi kisvállalkozás, az ágazatot pedig alapvetően néhány, technológiai fejlettségben és termelési volumenben élenjáró óriás határozza meg.
Szigorodik a címkézés
Önkéntesen kötelezettséget vállalt az Európai Sörfőzők Szövetsége, ezen belül 25 ország sörszövetsége, köztük a Magyar Sörgyártók Szövetsége (MSSZ), hogy 2022-ig megjelölik a sörök csomagolásán az italok összetevőit és tápértékeit – közölte az MSSZ. Kántor Sándor, a hazai szervezet igazgatója kifejtette, hogy a kötelezettségnek a tagjaik által forgalmazott sörök jelentős része már megfelel. Európa-szerte egyelőre a sörök 60 százalékánál adják meg a kalóriaszámot, 85 százalékuknál pedig az összetevők részletes listáját. | vg
