Négyszázmilliárd non-food termékekre

Júliusban 394 milliárd forint bevételt realizáltak a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletek, ezzel 37 százalékos részt hasítottak ki maguknak az országos kiskereskedelmi üzlethálózat, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedelem folyó áron mért 1066 milliárdos forgalmából – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból. A költések 45 százalékát lefedő élelmiszerboltokra 480, a fennmaradó 18 százalékért felelő üzemanyagtöltő állomásokra pedig 192 milliárd forint jutott a második nyári hónapban.

Bár ételre, italra (és dohánytermékekre) magától értetődő módon továbbra is jóval többet költ a lakosság, mint iparcikkekre, a különbség azonban egyre inkább csökken. Önmagában a júliusi adatot vizsgálva az élelmiszer-értékesítés éves alapon csak 4,5 százalékkal futott fel, miközben ez az arány a non-food kategóriában 9 százalék, az üzemanyagnál pedig 5,3. Ha pedig az év első hét hónapjának összesített forgalmára tekintünk, még látványosabb a különbség: az élelmiszer-kiskereskedések eladásai mindössze 3,1 százalékkal nőttek 2018. január–júliushoz képest, miközben a nem élelmiszerek forgalma 8,6, a benzinkutaké pedig 7,5 százalékkal lőtt ki.

Van néhány szegmens, amely markáns bővüléssel járult hozzá a non-food kategória szárnyalásához a második fél év első hónapjában. Az eladások 11 százalékkal növekedtek az iparcikk jellegű vegyes üzletekben, a bútor- és műszakicikk-boltokban pedig 6,6 százalékkal. Emellett a gyógyszer-, gyógyászatitermék- és illatszer-kiskereskedelem 4,3 százalékkal múlta felül a 2018. júliusi bázist, a használt cikkek piaca 3,9, a könyveké, a számítástechnikai eszközöké és egyéb iparcikkeké 3 százalékkal bővült, a textil-, ruházati és lábbeliüzletek forgalma viszont stagnált.

Két szerényebb hónap után lódult meg újra a boltok forgalma, hiszen a júliusi 6,9 százalékos növekedést 4,3 százalékos júniusi, illetve 3 százalékos májusi adat előzte meg. A lendület a nyár végére és az ősz elejére is kitarthat, hiszen augusztus végén, szeptember elején évről évre megélénkül a kiskereskedelem, ami részben az iskolakezdéssel függ össze. Mint Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára elmondta, ilyenkor az iskolaszerek mellett jobban fogynak a sportcipők, a mobiltelefonok és a laptopok is, a ruházati üzleteknél pedig a szezonváltás hozza meg a többletet – vagyis ezek a példák mind-mind a non-food kategória erősödése mellett szóló érvek.

Nehéz és drága is az iskolatáska

A családok 33 százaléka 15–25 ezer forint közötti összeget költ az iskolakezdésre gyermekenként, 27 százalék 10–15 ezer forintot, míg 21 százalék akár 25–40 ezer forintot is hajlandó erre a célra fordítani a Vatera felmérése szerint. Csak minden tizedik család hozza ki 10 ezer forint alatti összegből a kötelező iskolaszer-vásárlást, és ugyanennyien vannak azok is, akik több mint 40 ezer forintot áldoznak rá. | vg