Nyugati vizeken a magyar hajóvezetők

Magyarországon óriási a hiány hajóvezetőkből, nem véletlen, hogy a cégek sokszor a már nyugdíjas szakembereket hívják vissza dolgozni. Azokat a hajóvezetőket, akiknek megfelelő a szaktudásuk, a nyugati cégek akár háromszor több fizetésért csábítják el – mondta el a Világgazdaság érdeklődésére a Személyhajósok Szövetségének főtitkára, Horváth Imre. A humán erőforrás deficitje egész Európában megfigyelhető – tette hozzá –, ráadásul a kielégítő ismeretekkel rendelkező személyzet létszáma is folyamatosan apad, ami esetenként már a hajók elindítását is gátolja. A főtitkár úgy összegezte a helyzetet, hogy gyakorlatilag az egész szakma küzdelmet vív. A hajózásban a bér és az üzemanyag teszi ki a költségek túlnyomó részét. „A nyugati országokban egy tapasztalt hajóvezető minimum négyezer eurót (átszámítva 1,3 millió forint) kap havonta, miközben itthon a hasonló felkészültségű szakemberek átlagbére csupán 350-500 ezer forint.” Ebből adódóan a nyugat-európai vizeken, elsősorban a Rajnán és a nagyobb francia folyókon, több száz magyar hajóvezető dolgozik, itthon viszont az aktív szakemberek száma csak 300-400-ra tehető.

A főtitkár szavaival nagyrészt Bencsik Attila, a Magyar Hajózási Országos Szövetség alelnöke is egyetértett, ugyanakkor kiemelte, hogy hazánkban rendkívül magas szintet képvisel a hajósképzés, ezért nem meglepő, hogy a magyar szakemberek igencsak keresettek. A képesítést nyújtó intézmények közül Magyarországon a Zoltán Gőzös Közhasznú Alapítvány Hajós Akadémiája a legsikeresebb. A hajóvezető-oktatás itt két részből áll: A és B kategóriás vezetői engedélyt lehet megszerezni, mindkettőhöz társul elméleti és gyakorlati vizsga is. Az utóbbi alapesetben négy évig tart, ezalatt legalább két évet matróz- vagy ennél magasabb szintű szolgálatban belvízi nagy hajón kell tölteni. Ezután egy jóváhagyott képzésen kell részt venniük a hallgatóknak, tizenhárom tárgyból kell a vizsgát tenniük, majd a sikeres teljesítést igazolni kell a hatóság előtt. Az alelnök elmondta azt is, hogy az oktatásban való részvételre és a szakvizsga letételére nemcsak Magyarországon van lehetőség, hanem az Európai Unió bármely más tagállamában is. Hogy a magyarok közül hányan választják ezt a lehetőséget, arra vonatkozóan Bencsik Attila nem tudott pontos adatokat, azt azonban elmondta, hogy itthon hajóvezető-képzésre évente harminc-negyvenen jelentkeznek, és mintegy húsz-huszonöten szerzik meg a képesítést. A Személyhajósok Szövetségének főtitkára a képzéssel kapcsolatban arra az alapvető problémára is kitért, hogy a mai közegben felnövő fiataloknak nem vonzó az a viszonylag hosszú időtartam, amíg valaki feljut a hajózási szakma ranglétrájának a csúcsára. Még annak ellenére sem, hogy ezalatt jóval kedvezőbbek a kereseti lehetőségek, mint a szárazföldön. Sokakat riaszt el az is, hogy a munka gyakori távolléttel jár.