Piaci zavarokat okozhat a brit kilépés

A Brexit körüli brit belpolitikai csatározások közepette pillanatnyilag a legnagyobb valószínűsége a kemény Brexitnek, vagyis az Egyesült Királyság unióból történő kihullásának van – állítják elemzésükben az OTP Agrár szakértői. Ez azért lényeges, mert gazdasági szempontból meghatározó, hogy a puha vagy a kemény Brexit forgatókönyve érvényesül-e. A legsúlyosabb változat az EU-tagállamokkal való átfogó és valamennyi lényeges – a kilépéssel, illetve az azt követő brit–EU-kapcsolatrendszerrel összefüggő – kérdést kimerítően szabályozó, megállapodás nélküli (no deal) kilépés.

Sokkhatás jöhet

A szakértők szerint a no deal forgatókönyv megvalósulása súlyos kereskedelmi sokkal fenyeget, recesszióba taszíthatja az európai és a brit gazdaságot. A Brexit hívei azzal érveltek, hogy hatalmas terhet venne le a brit vállalkozások válláról, ha – az unióból kilépve – megszüntetnék a felesleges szabályozásokat. Kívül az unión Nagy-Britannia jobb kereskedelmi szerződéseket tudna kötni, mint az EU, a brit cégek kereskedelempolitikai felté­telei javulhatnának a világpiacon. (Ez utóbbi érvet gyengíti, hogy ezek tárgyalása hivatalosan csak a kilépés után kezdődhetne meg, időigénye pedig igen jelentős lehet.) Azt is előnyként említették a kilépés hívei, hogy a brit kormány szabadon dönthetne arról, kit enged be az országba és kit nem, ami csökkentené a társadalmi-kulturális feszültségeket, kiegyensúlyozottabb munkaerőpiaci viszonyokhoz vezetne, és nem utolsósorban Nagy-Britannia megszabadulna a közös költségvetés nettó befizetői pozíciójától.

A brit kormány már márciusban elfogadta azt a vámtarifarendszert, amely megállapodás nélküli kiválás esetén ideiglenesen szabályozná a vámkvótákat és a vámtételeket. Ez a rendszer továbbra is védené azon agrárágazatokat, amelyek az unióban is védettséget élveznek – például a marhahús-, a juh-, a baromfi- és a sertéshúságazat, illetve egyes tejtermékek –, ugyanakkor azok a termékek, amelyek a brit fogyasztók számára elsősorban csak importból érhetők el, vámmentesen lehetnének bevihetők az országba. Lényeges, hogy ez a szabályozás természetesen nem tehet különbséget az EU-ból, illetve harmadik országokból származó országok importtermékei között.

Bedugulhat az uniós

gyümölcskereskedelem

Az agrárágazatra vonatkoztatva leginkább Németország, Hollandia, Franciaország és Írország számára okoz kereskedelmi problémát a brit kilépés. A Brexit hatásai az EU27 és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi forgalomban a gabona és az olajos növények piacán rövid távon önmagukban valószínűleg nem jelentős hatásúak. A zöldség-gyümölcs ágazatban azonban az Egyesült Királyságba irányuló uniós export nehézségekbe ütközne, ami miatt túlkínálat alakulhatna ki, és ez jelentősen növelné a versenyt az EU27 egységes piacán. A Brexit az EU-n kívüli termelők számára megkönnyítheti a borexportot az Egyesült Királyságba, pótolva az uniós termelők csökkenő piaci hányadát.

Az uniós állattenyésztőkre is rossz idők jöhetnek: az Egyesült Királyság harmadik országokkal kötött szabadkereskedelmi megállapodásának aláírása esetén az ezekből az országokból származó marhahústermékek importja versenyképesebbé válna, mint a brit és az uniós termékek. A sertéságazatban az EU és az Egyesült Királyság között alkalmazott esetleges vámok vagy nem vám jellegű korlátozások a keresletet lényegesen befolyásoló nagy ármozgásokhoz vezethetnek.

A tejtermék-kereskedelemben leginkább a friss és a feldolgozott sajtok külpiaca változhat, az uniós export versenyképességének csökkenésével. Ebben az esetben az unió versenytársai kerülhetnek jobb helyzetbe az Egyesült Királyság piacán. A tojáságazatot sem hagyná érintetlenül a kilépés, az EU, illetve az Egyesült Királyság által kivetett potenciális vámtételek negatívan hatnának a forgalmazott mennyiségre.

A Brexit komoly következményekkel járhat az Egyesült Királyság mezőgazdasági munkaerő-kínálatára. A munkaerőköltségek növekedése a termelési költségek emelkedését fogja okozni, miközben rövid és középtávon a gépesítés, az automatizálás vagy a technológiaváltás valószínűleg nem lesz képes kiegyenlíteni a munkaerő hiányát.

Nehezíti a brit kormány helyzetét az a korábbi, termelőknek tett ígérete is, hogy a támogatási rendszer forrásait a kilépés után nem csökkenti, azokat megtartja. Ugyanakkor a brit kormány az EU-tól eltérő szerkezetű támogatási rendszer bevezetését tervezi. Álláspontja szerint a jelenlegi rendszer elsősorban a nagy gazdaságokat támogatja. A környezetvédelem, a közjavak előállítása kerülne a támogatás középpontjába. A hagyományos termelést folytató gazdaságok helyzete e változások után megnehezedne.

Nehezülhet a borexportunk

A magyar agrárgazdaságra a Brexit hatásai mérsékeltek lehetnek. A magyar kivitel szerkezetét vizsgálva azonban látszik, hogy egyes termékek előállítóit érzékenyen érintheti a Brexit. A húsból készült termékek 12,8, az élelmezési célra alkalmas zöldségfélék 8,9, a különféle ehető készítmények (például méz, más élelmiszer-készítmények) 6,4 százaléka került 2017-ben az Egyesült Királyságba. Mindenekelőtt e termékek esetében lehet lényeges a brit kilépés hatása. A közvetlen magyar kivitelben a legnagyobb problémák a tápok és takarmányok (beleértve a macska- és kutyatápokat), valamint a feldolgozott (fagyasztott és konzerv) zöldségfélék, különösen a csemegekukorica piacán lehetnek. A magyar exportban meghatározónak minősíthető bor- és mézkivitel is megnehezülhet a Brexit után.

A közvetítő piacokra is tekintettel a magyar agrár- és élelmiszeripari exportot a közvetlen hatásnál nagyobb károk is érhetik. A magyar alapanyagok egy része továbbfeldolgozás után került a brit piacra. Ezért egyes agrártermékek esetében már rövid távon csökkenhet a német, olasz, francia, holland export mennyisége és ára. A megváltozó körülmények miatt az Egyesült Királyság piacán nem eladható mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek belső piacon történő értékesítése jelentős többletkínálatot generálhat. Ennek következtében az árak mérséklődnének, miközben kiéleződnének a versenyképességi hiányosságok következményei.

Az OTP Agrár szakértőinek megítélése szerint a Brexit az európai országok integrációja, illetve az Euró­pai Unió versenyképessége szem­pontjából összességében rendkívül káros. Látni kell azt is, hogy a Brexittel az EU-n belüli erőpozíciók is megváltoznak, ami például a közös agrárpolitika (KAP) jövőjére is hatással lesz. Az Egyesült Királyság az északi országcsoport tagjaként

– a magyar állásponttal ellentétesen –­­ hosszú évek óta a közvetlen támogatások fokozatos leépítése és kivezetése mellett foglal állást. A 2020 utáni KAP-tárgyalások szempontjából az Egyesült Királyság kiválása a francia–német tengely erősödését jelentheti.

Téves számtan

A kilépéspárti britek olyan Brexit-forgatókönyvet vizionálnak, amelynek következtében bizonyos mértékig egyszerre férnek hozzá az EU áru- és szolgáltatáspiacához, különösképpen a pénz- és tőkepiacához, egyúttal lezárhatják munkaerőpiacukat. Vélhetően azonban elszámolták magukat, ugyanis no deal esetén az Egyesült Királyság egy főre jutó GDP-je akár 10 százalékkal is visszaeshet. Az EU többi tagállamának vesztesége ennél nagyságrendileg kisebb lesz. A dezintegráció, illetve a kereskedelmi forgalom ezzel együtt járó csökkenése valószínűleg jóval többe kerül majd az Egyesült Királyság gazdaságának, mint az EU közös költségvetésébe történő mérsékeltebb befizetésből származó megtakarítás.

A Brexit különösen jelentős hatással lehet az Egyesült Királyság pénzügyi szektorára. Erősödő törekvés mutatkozik az Egyesült Királyság mint az eurótranzakciók fő pénzügyi központja szerepének mérsékelésére. A Brexit nyomán nagymértékben visszaeshet az Egyesült Királyság befolyása is e döntésekre.

Gondot okozhat az is, hogy az EU-ból kiváló Egyesült Királyság visszaszerzi az önálló szabályozás jogát. Előírásai valamiféle deregulációs kampány keretében egyre távolabb kerülhetnek az EU rendszerétől. Ez utóbbi esetben a brit exportőrök csak akkor léphetnek az EU piacára, ha változatlanul az európai sztenderdek szerint állítják elő az exportáruikat.

A Magyarországról exportált zöldségfélék

8,9

százaléka került

a brit piacra