Újra támogatást remélnek a termelők
A tömegborokat adó szőlőért
– mint a zalagyöngye, a bianca és az aletta – a 12 százalékos kompenzációs felárral együtt is csak 45-50 forintot adnak a felvásárlók, de a korábban keresett Irsai Olivér, zweigelt, kékoportó vagy kékfrankos fajtákért is csak 56–67 forintot kínálnak – mondta a Világgazdaságnak Zeisel László, aki a Kunsági borvidéken saját 15 hektáros szőlőültetvénye mellett további 220-240 hektárt integrál. Ezekkel az árakkal nem termelhető ki egy hektár szőlő 700-800 ezer forintos művelési költsége – jelentette ki.
Ráadásul kevesebb szőlőt is vesznek át a felvásárlók. Akad olyan nagy piaci szereplő, amely eddig egyáltalán nem hirdetett árat, és nem is vett át szőlőt. Zeisel László számításai szerint az idei felvásárlási árak a tavalyi – egyébként nagyon alacsony – szinttől is elmaradnak 27–35 százalékkal. Eközben az elmúlt évi szőlőmennyiség 80-85 százaléka terem meg az idén a borvidéken, és a tavaly felvásárolt mennyiség csupán 60 százalékára lesz vevő. Az idei év katasztrofális a szőlőtermelők szempontjából, de a probléma állandónak tűnik: az új telepítések most értek abba a korba, amikor maximális mennyiséget hoznak, a feldolgozók pincéi pedig tele vannak. Ez pedig nem csak az Alföldre jellemző probléma.
A zöldszüret nagyon jó elgondolás volt, de túl kevés időt adtak a termelőknek a végrehajtásra, ezért a szükségesnél csak kisebb arányban csökkent az idei szőlőtermés
– mondta Zeisel László. Szerinte a termelők egy része bizalmatlan is volt az intézkedéssel szemben, mert még nem volt tapasztalatuk erről a hektáronként 300 ezer és 1,1 millió forint közötti támogatást jelentő intézkedésről. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa szerint a fürtök korai leszedése 440 ezer mázsával csökkenthette a borszőlőtermést, amely 4,5-4,8 millió mázsára várható.
A szőlőtermelők többsége szerint a helyzet a kivágási támogatás újbóli bevezetésével oldható meg – mondta Zeisel László. A kivágásokat már az uniós csatlakozás előtt, 1996 és 2004 között is támogatták, egészen az évtized elejéig. Támogatással legalább az ültetvények eltüntetésének költségei megtérülnének, át lehetne minősíttetni a területet, és más kultúrát termelni rajta.
Egy hónappal ezelőtt egy termelői fórumon eléggé egyértelművé tették a szőlősgazdák, hogy ha kapnának támogatást, kivágnák a szőlőiket – számolt be a Világgazdaságnak Kovács Zita, a Mátrai Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke. Ilyen támogatási jogcím azonban a jelenlegi költségvetési ciklusban nincs az EU eszköztárában. Pedig a borvidéken olyan rossz a helyzet, hogy az idei szüret után sokan műveletlenül hagyhatják ültetvényüket, ami viszont növényvédelmi problémákat okozhat a még kitartó gazdáknak.
Két nagy felvásárló már jóval a szüret előtt bejelentette, hogy nem vesz át szőlőt, mert megteltek a pincéi. A borvidéken a zöldszüret lehetőségével kevesen éltek, Kovács Zita szerint részben azért, mert bíztak a csodában, részben, mert a zömük érzelmi alapon döntött, és „inkább a karját vágta volna le, mint az éretlen fürtöket”. Ám így a borvidék jelentős részén a tőkéken maradhat a szőlő.
