Uniós pénzt szüretelhetnek a gazdák

Jó hírt kaptak a szüret idején a borászatok, az elmúlt egy-két hétben ugyanis számos esetben váltottak jóváhagyott státuszúra a Vidékfejlesztési programban (VP) benyújtott uniós pályázataik, s ez azóta a többségnél támogatási okirattal is párosult – tudta meg a Világgazdaság. A VP sajátossága azonban, hogy az elnyert összeget még az okirat kiállításáról küldött értesítés után is homály fedi, a piaci várakozások szerint októberben, novemberben mindenesetre ténylegesen is elkezdődhetnek a kifizetések a 10 milliárd forint keretű felhívásnál.

Nagy a szórás, hiszen családi tulajdonban lévő mikro- és kisvállalkozások ugyanúgy forrásra várnak, mint az ágazat nagyobb, technológiában és tőkeellátottságban is előrébb járó szereplői. Az eddigi tapasztalatok szerint kiemelten népszerű a lehetőség a 100-200 millió forintos éves árbevételi szinten mozgó, öt-tíz főt foglalkoztató termelők körében. Lapunk úgy tudja, a kisebb borászatok 20-40, a nagyobbak pedig akár 150-190 millió forint elnyerésében reménykednek, ami az 50 százalékos támogatási intenzitással számolva 40-80, illetve 300-480 millió forint értékű beruházásokat feltételez.

A Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programmal (Ginop) szemben azért előnyös a VP-pályázat, mert a Pest megyei borászatok sincsenek kizárva, az azonban nehezítő körülmény, hogy az előlegfelvétel biztosítékhoz van kötve, ami bankgarancia ugyanúgy lehet, mint jelzálog. Emiatt arra lehet számítani, hogy csak a nyertesek 8-10 százaléka vesz fel előleget. Az is hátráltathatja a tervezett projekt megvalósítását, hogy mindössze 24 hónap áll rendelkezésre. Tekintve, hogy egyes esetekben a közbeszerzési eljárás lefolytatása akár egy évig is elhúzódhat, ez az idő nem feltétlenül lesz elegendő, ha építési beruházást, például szőlőfeldolgozó vagy palackozóüzemet is tartalmaz a fejlesztés. Eleve kulcsfontosságú lehet az építést is tartalmazó beruházások elbírálása, hiszen korábban volt rá példa, hogy egy nettó 200 millió forintos beruházási értékkel beadott pályázatra a 100 milliós plafonérték helyett csak 60 milliót ítéltek meg, miközben az építőanyagok drágulása és az ágazati munkaerőhiány miatt a ráfordítandó összeg 300 millióra emelkedett. Tehát végeredményben sokan azzal szembesülhettek, hogy a maximális 50 százalékos támogatási intenzitás helyett csupán a tényleges költségek 20 százaléka mögött áll uniós forrás. Ebből okulva ezúttal sokan eleve a megugró építőipari árakhoz igazodva adták be a kérelmeket.

Nem ez az első kör a 2014–2020-as ciklusban, hogy uniós támogatást kaphatnak a borászatok, s a korábbi nyertes cégek mintegy 60 százaléka ezúttal is rajtvonalhoz állt. A legjellemzőbb felhasználási formák közé tartozik a borászati technológia fejlesztése, tartályok, hűtők beszerzése, mások présre, bogyózóra fordítják a támogatást.