Az idei első fél évben exportált 106,3 ezer tonna baromfihús 2,9 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban – derül ki a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet adataiból –, de a tavalyi 263,2 millió eurónál lényegesen kevesebb, 239,8 millió eurós bevételt hozott. Az eközben nőtt, így a baromfihús-külkereskedelem 180,8 millió eurós aktívuma 10,5 százalékkal volt kisebb 2018 első fél évéhez képest.
A romló szaldó részben a madárinfluenza utóhatása, az alacsony árak következménye – mondta a Világgazdaságnak Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnök-igazgatója. A 2016–2017-es járvány nagy károkat okozott a víziszárnyas-termékpályákon, és a nagymértékben lecsökkent állományok miatt a múlt év első felében magas árak alakultak ki, ami visszavetette a fogyasztást. Addigra viszont a piaci logikának megfelelően sokan megpróbálták kihasználni a magasabb árakat, és növelték állományukat. A bővülő kínálat és a visszaeső kereslet hatására 2018 őszétől elindultak lefelé az árak, az idén pedig már jókora készletek halmozódtak fel. Ez látszik az exportárak csökkenésében, és amíg a készletek nyomják a piacot, nincs esély arra, hogy elinduljanak felfelé az árak.
A csirkehúspiacon ismét felfelé tart az import a tavalyi második fél év óta: Brazíliából óriási mennyiségben érkezik a mellfilé, és Ukrajna is nagy tételben teríti ezt az Európában kedvelt terméket, amelyből így óriási a túlkínálat. A problémát növeli, hogy az uniós termelés is emelkedett, a többlet pedig alacsonyan tartja az árakat. Világpiaci elemzők korábban azt valószínűsítették, hogy az afrikai sertéspestis (ASP) miatt kieső sertéshúst helyettesítő baromfihús iránt felfutó kereslet emeli a csirke árát is, de ez a vázolt okok miatt nem történt meg.
A felvásárolt vágócsirke mennyisége 17,1 százalékkal, termelői ára pedig 1,7 százalékkal emelkedett egy év alatt, és 1,7 százalékkal magasabb lett a friss csirkecomb feldolgozói átadási ára is az október eleji adatok szerint, azonban az egy évvel korábbinál 20 százalékkal több csirkemellfilét csak a tavalyi ár 97 százalékáért tudták eladni a feldolgozók. Csorbai Attila szerint ebben a helyzetben a harmadik országokból érkező import szigorúbb ellenőrzésére lenne szükség, és érdemes lenne promóciós programot indítani az uniós baromfifogyasztás felfuttatása érdekében.
A pulykatermékpályán viszont több rossz év után növekednek az árak. Ebben amellett, hogy az uniós termelés hosszabb ideje stabil, talán az ASP is szerepet játszhat. Október elején például a vágópulyka termelői ára 10,8 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Emelkedett a pulykahús feldolgozói értékesítési ára is: a csontos alsó pulykacombot 9,9, a felsőt 8,6 százalékkal adták el drágábban a feldolgozók a kereskedelemnek, mint egy éve. A friss pulykamellfilé átadási ára 17,4 százalékkal emelkedett ugyanezen idő alatt.
