Az egyik legattraktívabb adókedvezmény, mégis kevesen ismerik azt a lehetőséget, amely szerint az energiahatékonyságot szolgáló beruházások költségének akár a 65 százaléka is leírható a társasági adóból – tájékoztatta a Világgazdaságot Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adótanácsadási üzletágának vezetője. A szakértő kiemelte: a 2017-től alkalmazott adópolitikai eszköz 2018 nyarától kibővült a korszerűsítések támogatásával, azóta azoknak a felújításoknak a költsége is csökkenthető az adókedvezménnyel, amelyek bármekkora kimutatható energiamegtakarítást eredményeznek. A hat év alatt egyenlő részletekben igénybe vehető kedvezmény felső korlátja az 70 százaléka, értéke legfeljebb 15 millió euró. Az igénylőknek a felújítás vagy a beruházás előtti és a megvalósulás utáni energiafelhasználás különbözetét energetikai audittal kell igazolniuk, egyébre nincs szükség a feltételek teljesítéséhez.
A beruházás költségének adókedvezményként érvényesíthető mértéke a vállalkozás méretétől és helyétől függ, Budapesten és környékén a beruházási érték 30 százaléka számolható el költségként. Pest megyében az arány 35 százalék, az ország egyéb területén 45 százalék, és ez további 20 százalékponttal emelkedhet, ha az igénylő kisvállalkozás, és 10 százalékponttal, ha középvállalkozás – részletezte Bagdi Lajos. A szakértő hangsúlyozta, hogy az energiahatékonysági beruházásokat támogató pályázatokon nyertes cégek is élhetnek a kedvezménnyel, bár már csak kiegészítő lehetőségként, a támogatási intenzitáson felüli részt elszámolva. A költségmegtakarító célú fejlesztésekbe fogó vállalkozások még így is duplán nyernek, hiszen a rezsijük a végrehajtott beruházás révén amúgy is csökken, és a társasági adó mérséklésével tovább apaszthatják éveken át.
A 2018 végéig lezárt energiahatékonysági beruházások közül 301 esetében, összesen hétmilliárd forint értékben, átlagosan mintegy 30 millió forint összegben jelentettek be a cégek lezárt fejlesztést. Mindez a töredéke lehet a megvalósult beruházásoknak, vagyis milliárdokat hagytak a vállalkozások az állam zsebében – jegyezte meg az adótanácsadó, aki a rendszer szűk keresztmetszetének a konzervatív könyvelőket tartja. Az érintett cégek vezetői közül ezért kevesen tudnak a lehetőségről, amelyet most jobban akar propagálni a kormány, hiszen az uniós vállalás teljesítéséhez, azaz a Nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervben 2020 végéig vállalt 167 petajoule-nyi energiamegtakarítás elérése érdekében az állam különböző eszközökkel igyekszik támogatni a felhasználókat.
Újabb pénzcsap nyílik meg
Várhatóan november 11-én jelenik meg, és január 15-ig lehet pályázni a közép-magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások épületenergetikai fejlesztéseinek támogatására. A Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban (Ginop) ezúttal 20,4 milliárd forintos keretet nyitnak meg, ebből három- és százmillió forint közötti összegben fizetik ki a vissza nem térítendő támogatásokat. | vg
