Az 18 százalékos arányával szemben Magyarországon az összes egészségügyi kiadás 30 százalékát közvetlenül a háztartások finanszírozzák. Nagy Koppány, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója a Portfolio.hu közelmúltban tartott konferenciáján arról beszélt, hogy a trend, amely szerint az egészségügyi költések döntő része közvetlenül a lakosság pénztárcájából történik, azzal törhető meg leginkább, ha a forrásokat intézményesített csatornákba (egészségpénztárakba, magán-egészségbiztosításokba) terelik. Ám e téren nem állunk túl jól.
Míg 2009-ben az 502,5 milliárd forintos magánegészségügyi kiadás 10,3 százalékát, 51,9 milliárd forintot fizették ügyfeleik helyett az egészségbiztosítók, illetve az egészségpénztárak, a 2017-es tétel már csak 50,6 milliárd volt.
Miután a háztartások magánegészségügyi kiadásai ebben az időszakban 40,1 százalékkal 709,1 milliárd forintra nőttek, az intézményesített magánegészségügyi kiadások aránya csak 7,1 százalék volt. Studniczky Ferenc, az OTP Egészségpénztár ügyvezető igazgatója az általa vezetett pénztár felmérésére hivatkozva arról beszélt, hogy az elmúlt három évben a lakosság 11 százalékkal növelte a magánegészségügyi költségeit.
A megkérdezetteknek a 28 százaléka rendelkezik egészségbiztosítással az OTP Egészségpénztár megbízásából készített reprezentatív kutatás szerint. A biztosítással nem rendelkező 25 és 50 év közötti hazai munkavállalók 34 százalékának azért nincs egészségbiztosítása, mert azt túl drágának találja, 24 százalékának pedig azért, mert úgy véli, hogy nem érné meg. E kétségeket felismerve egyre több egészségpénztár kínál pénztári költésként elszámolható csoportos egészségbiztosítást, amelynek keretében betegirányítást, diagnosztikai vizsgálatok és az egynapos sebészeti ellátások költségeit vállalja át.
A teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatják
