Jobban kell figyelni a járványveszélyre
A sertéságazatra számos más agrártermékpálya épül, ezért is kiemelt fontosságú a magyar mezőgazdaságban – mondta Nagy István agrárminiszter a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetsége (MSTSZ), valamint a Vágóállat- és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) által szervezett konferencián. A miniszter szerint a legfőbb feladat, hogy az élelmiszerlánc minden területén képesek legyünk garantálni a biztonságot, ahol most kiemelt állategészségügyi kockázat az afrikai sertéspestis (ASP), amely 2014-ben jelent meg az Európai Unió területén, tavaly áprilisban pedig Magyarországon is, és azóta csupán a vaddisznó-állományban mutatták ki a vírust. Az ezt követő importkorlátozások miatt elveszett a magyar tőkehús piacainak 10 százaléka – mondta.
A miniszter arról is beszélt, hogy csaknem 18,9 milliárd forint áll rendelkezésre az idei költségvetésben a sertéstartók állatjóléti többletvállalásainak támogatására, ami az uniós forrásokkal együtt hozzájárul az ágazat versenyképességének növeléséhez. A magyarországi sertésállomány a KSH adatai szerint 2 millió 839 ezer egyedből állt június végén. Az idei első fél évben a magyar élősertés-kivitel az előző évihez képest 42 százalékkal nőtt, aminek legfőbb oka, hogy a Romániában kitört ASP-járvány miatt az oda irányuló kivitel csaknem megduplázódott. Ugyanebben az időszakban az ország élősertés-behozatala 18 százalékkal csökkent, miközben az értékesített sertéshús mennyisége és értéke egyaránt 34 százalékkal nőtt 2018 első fél évéhez képest.
A növekvő alapanyagárak nagy kihívást jelentenek a feldolgozóipar számára – mondta a miniszter, és az ágazatnak juttatott támogatások mellett megemlítette, hogy az agrártárca kiemelt szerepet szán a sertéshúsfogyasztás ösztönzésére a bel- és a külpiacon egyaránt.
Az idei évben fokozottabban kell figyelni a járványveszélyre – emelte ki Horváth István, az MSTSZ és a VHT elnöke, aki szerint az afrikai sertéspestissel közép- és hosszú távon együtt kell élnünk. Külön felhívta a figyelmet a sertéstartók felelősségére, hiszen egy állategészségügyi kockázatoknak kitett telep egy egész ágazatot hozhat nehéz helyzetbe. Bejelentette, hogy az MSTSZ kezdeményezte az agrártárcánál pályázat kiírását sertéstelepeknek hullaégetők beszerzésére.
Horváth István elmondta: nagy szükség lenne arra, hogy az ágazati szereplőket egy szakmai szervezetbe tereljék, ezért megkezdték az egyeztetéseket a Magyar Húsiparosok Szövetségével (Hússzövetség) és a Húscéhhel.
Az ASP vírusa a vaddisznóállományban képes fennmaradni – hívta fel a figyelmet Vajda Lajos, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóságának vezetője. Hozzátette: „Ezért a vaddisznók természetes mozgásával lassú terjedés várható. A cél az, hogy a betegség terjedését lassítsuk, és megakadályozzuk a behurcolását a házisertés-állományokba.” Az ASP terjedésének, a házisertés-állományba való behurcolásának legkritikusabb tényezői közé sorolta a fertőzött, beteg állatokat, a fertőzött élelmiszereket, élelmiszer-hulladékokat, a fertőzött takarmányt, almot, illetve azokat a tárgyakat, amelyeken megtapad a vírus, ilyenek például a járművek.
A konferencián – ahogyan arról a Világgazdaság már beszámolt – Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke az ASP hazai húságazatra gyakorolt hatásainak ismertetésén kívül nyomatékosította, hogy kimagasló sűrűsége miatt a hazai vaddisznó-populáció a betegség terjesztésében fokozott kockázatot hordoz, ezért haladéktalanul és drasztikus mértékben ritkítani kell.
