Kétszázalékos tartalék van az idei GDP-ben

Ha 2020-ban a költségvetési tartalékokat teljesen elköltik, akkor 1,4 százalék lehet a hiány, míg ha egyáltalán nem nyúlnak hozzájuk, akkor csupán 0,6 százalék, mindkét esetben anticiklikusnak minősíthető a büdzsé – mondta Baksay Gergely, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója a Költségvetési Tanács és a Magyar Közgazdasági Társaság közös konferenciáján. Szerinte a felvázolt adósságpálya reális, ráadásul az éves, GDP-arányos kamatkiadások a 2013-as 4,5 százalékról 2 százalékra estek, ami elsősorban az adósságráta csökkenésének köszönhető.

Simon József, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzés-vezetője arra mutatott rá, hogy a társasági adó bevételeit övezi a legnagyobb kockázat, ugyanis a nagyvállalatok adóelőlegének megfizetése miatt pénzforgalmi szempontból 80-100 milliárd forint hiányozhat az államháztartási egyenlegből. A csoportos adóalanyiság az előzetes kalkulációk szerint 10-15 milliárd forinttal mérsékli a taobevételeket, ugyanakkor a kulturális taotámogatás kivezetésének és a vártnál kedvezőbb gazdasági növekedésnek köszönhetően 40-50 milliárd forinttal több folyhat be az államkasszába.

Az eva megszüntetése és a szocho csökkentése bevételcsökkentő hatású, az ÁSZ kalkulációja szerint az előirányzathoz képest 110–160 milliárd forinttal kevesebb adót fizethetnek be, amit az elsősorban a gazdasági növekedéshez köthető, más adónemekből származó, 172 és 225 milliárd forint közötti többletbevétel ellensúlyoz. Simon József hozzátette: az idei implicit tartalék GDP-arányosan 2 százalékos, vagyis szükség esetén – az államadósság-szabályok megsértése nélkül – ekkora összeghez nyúlhat a kormányzat 2019-ben.

Figyelmeztető jel lehet a magyar döntéshozóknak a külkereskedelmi mérleg romlása, illetve a nyugaton már bekövetkezett beruházási visszaesés, ugyanakkor a tavalyi és az idei első féléves 5,1 százalékos GDP-növekedés azt jelzi, hogy egyelőre nincs probléma

– mondta Cserháti Ilona, a Budapesti Corvinus Egyetem docense.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) leading indikátora korábban jól jelezte a gazdasági teljesítmény várható alakulását, a mutató jelenleg erőteljes lejtmenetet jelez. A magyar gazdaság teljesítménye az elmúlt években szorosan az uniós források elköltésével együtt mozgott, és mivel a következő években várhatóan kevesebb EU-s pénz érkezik, ezért lehetséges, hogy a jelenleginél lassabb ütemben nő a GDP. Cserháti Ilona hozzáfűzte: a kieső uniós forrásokat a termelékenység javításával és az innováció felfuttatásával lehetne ellensúlyozni.

Antal Judit, az OG Research vezető közgazdásza arra számít, hogy a kibocsátási rés a következő években folyamatosan szűkül a mostani 2 százalékról, ugyanakkor a kapacitáskihasználtság emelkedése további beruházásokat tehet szükségessé.