Magyarország az idei első fél évben 4,714 milliárd euró értékben szállított a külpiacokra mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket, ami 11,2 százalékos növekedés. Az import értéke 3,042 milliárd euró volt, ez 6,8 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál – közölte a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet. Az 1,672 millió eurós pozitív agrár-külkereskedelmi egyenleg 279 millió euróval nőtt a 2018. első félévihez képest, ami 20 százalékos bővülés. Az AKI megjegyzi, hogy 2019 első fél évében az agrár-külkereskedelem exportárindexe 1,9 százalékkal, importárindexe pedig 2,1 százalékkal nőtt.
A legnagyobb mértékben, csaknem 222 millió euróval a gabonaexportból származó bevétel nőtt, mivel a búza ára 74,1, a kukoricáé pedig 27,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A vizsgált időszakban az egy évvel korábbinál 35,4 százalékkal több, 3,4 millió tonna gabonát értékesítettek a külpiacokon, amiből 1,9 millió tonna kukorica és 1,4 millió tonna búza volt. A kukorica exportvolumene 33 százalékkal, a búza kivitt mennyisége 51,5 százalékkal volt több az egy évvel ezelőttinél. A búza exportátlagára 15 százalékkal magasabb, a kukoricáé viszont 4 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. A gabonafélék külkereskedelmi aktívuma 692,2 millió euróra emelkedett az egy évvel korábbi 503,5 millió euróról. Magyarországról 10,9 százalékkal nagyobb értékben exportáltak élő állatot az idei első fél évben, mint egy éve, miközben az import értéke 9,8 százalékkal csökkent. Az afrikai sertéspestis miatt megélénkült román kereslet hatására az élő sertés exportvolumene 41,2 százalékkal volt magasabb. Eközben 22,5 százalékkal esett vissza az import mennyisége. Az export átlagára 2, az importé viszont 11 százalékkal emelkedett. A visszaeső import és az élénkülő export ellenére az élősertés-külkereskedelem még mindig deficites: hat hónap alatt 20,5 ezer tonna élő sertést vittek ki, és csaknem 25,6 ezer tonnányit hoztak be. A legnagyobb exportérték-csökkenést a húsféléknél regisztrálták, elsősorban a baromfihús 8,2 százalékos exportvisszaesése révén. A 180,6 millió eurós egyenleg 14 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A marha- és a baromfihús exportértéke csökkent, a sertéshúsé kismértékben nőtt.
Sertéshúsból 4,1 százalékkal többet, 68,7 ezer tonnát vittek ki Magyarországról 147,5 millió euró értékben, ami 1,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A behozott mennyiség 81,6 ezer tonna volt, ez az előző évi szinten maradt, az értéke pedig 2,2 százalékkal nőtt. A sertéshús külkereskedelmének 2018. első félévi 6,1 millió eurós passzívuma 979 ezer euróval 7,1 millió euróra nőtt 2019 első hat hónapjában. Az export visszaesése volt jellemző a cukor és cukorkaáruk termékcsoportjában, ezek értéke 14,1 millió euróval volt kevesebb a bázishoz viszonyítva, a zöldségfélék exportértéke 9,8, a halaké pedig 3,1 millió euróval mérséklődött.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.