Rájuk fér az útmutatás, és össze kellene fogniuk a kisebb magyar vállalkozásoknak
A kkv-k helyzete sokszor nehezebb a nagyvállalatokénál, de meg kell találniuk az együttműködés optimális formáit. A vállalkozásoknak szintet kell lépniük, szemléletváltásra és gondolkodásmódjuk fejlesztésére van szükség – fejtette ki a Világgazdaságnak Sávos András, a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elnöke. A vállalati foglalkoztatás 71 százalékát, a hozzáadott érték 47 százalékát és az export 20 százalékát adó kkv-szektorban szerinte megvan a műszaki tudás és a tapasztalat, de a stratégiai szintű gondolkodásban hiányt szenvednek. Termelékenységük ugyanakkor nem erős, e tekintetben a fejlett országokhoz és a kelet-közép-európai térséghez képest is nagy a lemaradásuk. Tőkeszegények, ez pedig megakadályozza őket a fejlett technológiák megszerzésében és alkalmazásában – mutatott rá lapunknak Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. A kkv-k ezenfelül magas adminisztrációs terhekkel, a munkaerőhiány miatti munkabérköltség-emelkedéssel küzdenek, nem beszélve az egyes térségek vállalkozóinak specifikus gondjairól.
A valós piaci potenciállal rendelkező vállalkozásokat állami szerepvállalással tőkeerősebbé kellene tenni, például támogató programokkal és a vállalkozások finanszírozásával – vallják a szakemberek. Sávos András szerint a szektor innovációs képessége sem megfelelő, ezen a tárgyi beruházások támogatásával, a szektor és az oktatási, kutatási intézmények közötti együttműködés elősegítésével lehetne javítani.
A diverzifikáció is kitörési pont a technológiai korszakváltás közepette, hiszen pótlólagos esélyeket teremthet, a kkv-k kihasználhatják a kisebb méretükből fakadó rugalmasságukat. A nemzetközi piacra lépésre is fel kellene készíteni a vállalkozásokat, például úgy, hogy együttműködésekben vesznek részt az országban jelen levő nemzetközi cégekkel. Perlusz László szerint az azonosított kitörési pontokon testre szabott és koncentrált stratégiával és cselekvési programokkal segíthető a gazdasági szereplők erősödése és működése. Kedvező lenne továbbá, ha az állam tovább csökkentené az adóéket a foglalkoztatásösztönzés céljával, ennek hatására akár a munkaerő elvándorlása is megállna. A VOSZ főtitkára hangsúlyozta: a mindennapi problémák leküzdésében a vállalkozók felelőssége sem elhanyagolható, nagyobb nyitottságot kell mutatniuk az együttműködésre, a negyedik ipari forradalom követelményeinek befogadására és általában a megújulásra. Sávos András ehhez hozzátette, hogy vélhetően hamarosan elfogadják a kormány előtt lévő kkv-stratégiát, amelynek hét alappillére lefedi az érintett cégek legfontosabb problémáit. Ehhez igazodva olyan intézkedéseket kell majd foganatosítani, amelyek igazodnak az üzleti valósághoz.
A kkv-k adják
az export
20
százalékát
