A magyar tojástermelők tárgyalóasztalhoz hívják az áruházláncokat annak érdekében, hogy a fenntarthatósági szempontok figyelembevételével gondolják újra azt a tervüket, amely szerint 2025-től nem árulnak EU-konform ketreces tojást – mondta el a tojás világnapja alkalmából tartott rendezvényen Szép Imre, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének (Tojásszövetség) nemrég megválasztott új elnöke. A szakmai szervezet szerint tévhitek befolyásolják a kereskedelmi szereplőket, és ezeket el kell oszlatni.
Általános tévhit például, hogy a különböző tartási módok befolyásolják a tojás összetételét és táplálkozási értékét. Valójában a tojás minőségére a takarmányok minősége és megfelelő összetétele hat. Ha a takarmány sok kukoricát vagy zöld alapanyagot (például füvet) tartalmaz, a tojássárgája mélyebb, sötétebb sárga lesz, a szójaliszttől pirosassá válik, a lenmag viszont barnássá változtatja.
Ehhez hasonló nézet, hogy a Föld jelenlegi erőforrásai elbírnák azt, hogy minden tojást szabad tartású vagy ökológiai tartástechnológiával állítsanak elő. Ezzel szemben azonban a Föld erőforrásai végesek: kiszámolták, hogy ha az Egyesült Államok tojásigényét szabad tartású vagy ökológiai technológiával állítanák elő, az annyi helyet venne igénybe, hogy az amerikaiaknak Kanadába vagy Mexikóba kellene költözniük. Ha ugyanezt a számolást elvégezzük Magyarországra, ahol egy évben 2,3 milliárd tojás fogy, akkor csak a tojástermeléshez 1015,5 négyzetkilométernyi területre lenne szükség.
„Az EU-konform ketreces tartástechnológia a legkörnyezetkímélőbb, ennek a módnak a legkisebb az ökológiai lábnyoma, például a káros (ammónia, szén-dioxid, metán) gázkibocsátás is ennél a tartásnál a legalacsonyabb. Az EU-konform ketreces tojástermelés vízszükséglete a legkisebb, és a legkevesebb takarmánytermő területet igényli” – magyarázta Horn Péter akadémikus. A magyar agrárkormányzat a tojástermelőkhöz hasonlóan logikátlanságot lát abban, ahogyan egyes piaci szereplők elvárásai alakulnak – számolt be Pákozd Gergely tojástermelő, a Tojásszövetség korábbi alelnöke Nagy István agrárminiszterrel folytatott megbeszélésükről, amelyen a kereskedelmi láncok bejelentése is szóba került. Még 2012-ben a magyar tojástermelők jelentős hányada a korábbi hagyományos ketreces tartásról áttért a megnövelt alapterületű, módosított (berendezett) EU-konform ketrecek használatára: az új rendszert állatvédők bevonásával alakították ki. „Magyarországon a hagyományos ketrecről az EU-konform ketrecre való áttérés 14-16 milliárd forintba került, uniós szinten pedig 2100-2300 millió euróba” – tette hozzá. A tojás alapvető élelmiszer, helyi piacokat láthat el rövid ellátási láncon keresztül. Pákozd Gergely szerint ennek – azaz annak, hogy „magyar tojás” – nagy marketingértékkel kellene rendelkeznie a magyarországi kiskereskedelmi láncok számára is, a valóság azonban nem ezt mutatja. Emiatt nagy vitáik vannak az áruházláncokkal – tette hozzá.
A kiskereskedelmi láncok bejelentésének tükrében a jövő kérdése az, hogy hajlandók, illetve képesek-e a fogyasztók elfogadni a tojástermelés megnövekedett költségeit, vagyis drágábban megvásárolni a tojást. Ha pedig visszaesik a forgalom, arra hogyan reagálnak az áruházláncok, megnövekszik-e harmadik országokból az – tette fel a kérdést. Pákozd Gergely szerint az utóbbi esetben azzal is számolni kell, hogy ellenőrizetlen körülmények között termelt tojások érkeznek, aminek nagy az élelmiszer-biztonsági kockázata.
A ketreces tartásra történő áttérés
14-16
milliárd forintba került
