Bár precíz adatok sem a méztermésről, sem a belföldi fogyasztásról nincsenek, az importstatisztikák pedig elérhetetlenek, a piaci helyzet alapján valószínűsíthető, hogy a mézexport az idén csökkenni fog. Ezt pedig nem a tavalyinál gyengébb termés, hanem a kereslet hiánya okozza – mondta a Világgazdaságnak Fazekas Gyula, a Magyar Mézkereskedők és Mézcsomagolók Egyesületének elnöke.
A vegyes méz – amely a belföldi bolti forgalom 80 százalékát adja – ára stagnál, illetve csökken. A termelők részére átadott, kompenzációs felárral kiegészített felvásárlási ár kilogrammonként 580–600 forint, ez 542–561 forint nettó árat jelent. A világpiacon is a vegyes méz adja a tömeget, ebben a szegmensben pedig most az ukrán méz a meghatározó. Fazekas Gyula szerint az idén Ukrajnában 60-80 ezer tonna termésről beszélnek, az árak pedig folyamatosan csökkennek, most kilónként 2–2,1 eurós árat tapasztalnak a piacon, ennyiért szállítják le az árut a vevőknek. A magyar vegyes méz ezzel szemben – 580 forintos felvásárlási áron, és még ezen a gyengébb forintárfolyamon is – 60-70 forinttal drágábban juttatható el ugyanazokhoz a vevőkhöz. A román és a bolgár áru is olcsóbb a magyarnál. Eszerint körülbelül 530-550 forintos bruttó felvásárlási árból kellene itthon is kiindulni, miközben a hazai méhészek nemrég még arról nyilatkoztak, hogy 600 forint alatt nem is éri meg pergetni. Ebben a piaci helyzetben áremelkedés nem várható, még a némileg stabilabb árakat mutató akácméznél sem.
A konkurensek alacsony árain túl az is oka a kereslet visszaesésének, hogy az unióban csökkent a mézfogyasztás. Ennek oka lehet az is, hogy enyhébb az időjárás, az idén sem volt még igazi hideg, amikor – a betegségmegelőzésből mézet fogyasztók vásárlásai miatt – több fogy. A piac telítettsége ezek mellett a hamisításoknak is betudható, ami 10-30 százalék többletterméket is kitehet. A kereskedők tapasztalatai szerint a magyar méz egyre inkább a tömegáru kategóriájába kerül, holott korábban némi felárral is premizálták a magyar származást.
Magyarország exportorientált, még a gyenge termés mellett is minimum kétszer annyi mézet termelünk, mint a belföldi fogyasztás – mondta a Világgazdaságnak Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke. Mivel a világ mézpiacán csupán 1-2 százalék a részesedésünk, az exportárak határozzák meg a belső felvásárlási árakat is. Míg korábban azt szokhatták meg a magyar méhészek, hogy bármikor el tudták adni a terméküket, most azt tapasztalják, hogy nincs kereslet a mézre. A forintgyengülés hatásait sem érzik, sőt csökkennek az árak, vagyis a nemzetközi piacon még drasztikusabb az áresés, ami előtt értetlenül állnak – tette hozzá.
Világszerte egyre kevesebbet termelnek a méhcsaládok, a nagy méztermelő nemzeteknél pedig csökkent is a számuk. A méhészek számára megmagyarázhatatlan, hogy egy ilyen romló környezetben miért mennek lejjebb az árak. Magyarországon is érezhető a méhágazat visszaszorulása, például abban, hogy a méhészeti eszközöket árusítók forgalma és az OMME taglétszáma is csökken. Ezt Bross Péter így foglalta össze: érzik, hogy a válság jelei mutatkoznak.
