BUX 39,412.74
-0.51%
BUMIX 3,795.1
-0.11%
CETOP20 1,860.46
+1.28%
OTP 8,400
+0.55%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+5.12%
-0.57%
0.00%
ZWACK 18,300
-1.08%
0.00%
ANY 1,580
+1.28%
RABA 1,130
0.00%
0.00%
-1.19%
-1.92%
0.00%
OPUS 173.6
-2.91%
-5.46%
0.00%
0.00%
-2.21%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,926
-0.14%
DELTA 39.85
-0.37%
ALTEO 2,290
+1.78%
0.00%
-0.98%
EHEP 1,370
-3.86%
0.00%
-0.38%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-2.21%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
+3.95%
-1.13%
-0.77%
0.00%
-1.38%
-0.40%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,700
0.00%
-3.02%
NAP 1,278
-0.16%
0.00%
+18.75%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Az idei szőlőtermés meghaladhatja a 4 millió mázsát

Előreláthatólag 3 millió hektoliter körüli bor készül majd.

Megfelelve egy átlagos évnek, több mint 4 millió mázsa szőlőt szüretelhetnek idén a magyar gazdák, így várhatóan 3 millió hektoliter körüli bor készül – mondta az Agrárminisztérium (AM) agrárpiacért felelős helyettes államtitkára hétfőn, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága szőlő-, bor-, pálinka albizottsága ülésén, ahol egyebek közt a pálinkára, a gyógynövényes italokra és a gyümölcspárlatokra vonatkozó népegészségügyi termékadó (neta) kiterjesztésének piaci hatásait értékelték.

Tarpataki Tamás jelezte, hogy az idei szőlőtermés leginkább a 2017-es évhez hasonlítható, elmarad a tavalyitól, amely 5,2 millió mázsa volt.

Fotó: Reviczky Zsolt

A 2019-es évet kiszámíthatatlanná tette, hogy nyár közepéig mind Magyarországon, mind pedig az unió bortermelő országaiban a tavalyihoz hasonló szőlőtermést vártak, amelyet a különböző szélsőséges időjárási jelenségek jelentősen csökkentettek. Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára hozzátette, hogy eddig összesen 37 ezer hektárról érkezett termelési jelentés, november 30-ig még 20-21 ezer hektárról várható. Az eddig számított termésmennyiség 3,1 millió mázsa, a becslések szerint a szőlőtermés idén elérheti a 4,1-4,2 millió mázsát.

Az Európai Unióban (EU) is tavaly volt rekordtermés, amikor 184 millió hektoliter bor és 6 millió hektoliter must készült, ez az ötéves átlagnál 14-15 százalékkal magasabb. Idén Európában a bortermés valamivel több mint 161 millió hektoliter lehet.

Az unióban egyedül Portugáliában várnak nagyobb bortermést az idén a tavalyi évhez képest, Olaszországban 47,5 millió hektoliter, Franciaországban 43 millió hektoliter, Spanyolországban 38 millió hektoliter borra számítanak.

Kiemelte, hogy az idén két borpiaci intézkedésre is szükség volt a hazai készletfelhalmozás miatt: a zöldszüreti intézkedésre uniós forrásból, és krízislepárlás támogatására nemzeti forrásból. A zöldszüretet mintegy 3500 hektáron, több mint 1900 termelő végezte el.

A támogatás 2,52 milliárd forint, annak kifizetését a Magyar Államkincstár (MÁK) november végéig teljesíti. A krízislepárlás kerete nagyjából 600 millió forint. A krízislepárlásban a zöldszüreti intézkedéshez hasonlóan önkéntes a részvétel – hangsúlyozta.

Kitért arra is, hogy a magyar borimport mennyisége 2011-re érte el a maximumát 790 ezer hektoliterrel, azonban a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően ennek mennyisége jelentősen visszaesett: tavaly az importbor mennyisége nem érte el a százezer hektolitert. Idén az első nyolc hónapban az import 82 ezer hektolitert tett ki, az export mennyisége pedig 629,5 ezer hektoliter volt. Az export értékét lehetne még fejleszteni, az ország legnagyobb exportpartnere jelenleg Szlovákia, ezt követi Németország és Csehország, majd az Egyesült Királyság.

Átlagban literenként kevesebb mint egy euróért exportálják a magyar bort, amely idén egy euró fölé emelkedhet – jegyezte meg.

Kanyó Lóránt, a Pénzügyminisztérium (PM) főosztályvezető-helyettese ismertette, hogy idén januártól a gyümölcspárlatokat és gyógynövényes italokat a népegészségügyi termékadó (neta) hatálya alá vonták. Tavaly, az év végén – a neta alkalmazása előtt – komoly készletezés volt a szabad forgalomba bocsátott pálinkáknál, gyümölcspárlatoknál: decemberben a szokásos havi mennyiség háromszorosa, novemberben kétszerese, és ennek hatására idén év elején – a neta alkalmazása után – a szokásos mennyiségeknek csak fele került a szabad forgalomba, ez pedig a neta-bevételekben is látszik.

Mihály László, a Pálinka Nemzeti Tanács elnöke kiemelte, hogy számítása szerint 790 millió forint neta folyhatott be a költségvetésbe az első kilenc hónapban a pálinkából, a költségvetési kiesés azonban ennél jóval nagyobb volt véleménye szerint az elmaradt szeszadó és áfa miatt. Az ágazat stabilitása érdekében szeretnék elérni, hogy a pálinkafőzdések a neta bevezetése miatt valamilyen kompenzációban részesüljenek – jegyezte meg.

 

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek