Eredményes a munkaügyi reformprogram
A 15–64 éves népesség körében 3,5 százalék volt a munkanélküliség az augusztus–októberi időszakban, 0,2 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál – tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Egy év alatt 18 ezerrel 4,82 millióra nőtt a foglalkoztatottak száma, közülük 119 ezren külföldi telephelyen dolgoztak, és 111 ezren voltak közmunkások. A 15–24 éves korosztály munkanélküliségi rátája 2,5 százalékponttal 13 százalékra szökött fel, ám alacsonyabb az uniós, 14,5 százalékos aránynál.
A munkaerőpiaci reformprogram egyik feladata, hogy megkeressük azokat, akik tartósan munkanélküliek, alaposan felmérjük a képességeiket, ennek alapján pedig segítsük a magánszférában való elhelyezkedésüket – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. Eddig több mint 50 ezren helyezkedtek el a hátrányos helyzetűek foglalkoztatását támogató programnak köszönhetően. A államtitkár jó tendenciának tartja, hogy egyre rövidebb az átlagos munkanélküliség időszaka, az átlagos időtartam 11,2 hónap volt a KSH adatai szerint, a munkanélküliek 32 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított.
Az idén és jövőre is 3,5 százalék körül alakulhat a munkanélküliségi ráta – mondta Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Amíg a magyar gazdaság képes a dinamikus növekedést fenntartani, a munkaerőpiac is erős maradhat A szakértő hozzátette: a hatékonyságnövelés miatt elbocsátott dolgozók folyamatosan megtalálhatják az új helyüket a még kevésbé hatékony vállalati körben, ezért a gazdaság minden szegmense kedvezőbb helyzetbe kerülhet. Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője szerint a foglalkoztatás bővülésének a feketefoglalkoztatás és a rendelkezésre álló munkaerő alacsony képzettsége a gátja, ezen állami oktatási programmal lehetne segíteni.
A közfoglalkoztatásból gyors ütemben kikerülők egy részét továbbra sem tudja felszívni az elsődleges munkaerőpiac, ami a képzettségük hiányára vezethető vissza. Horváth András szerint a csehországi foglalkoztatási arány eléréséhez 250-300 ezer új munkába lépőre lenne szükség.
