Magyarországon eddig 1014 bejelentett esetben 2067 afrikai sertéspestis (ASP) miatt elhullott vaddisznó tetemét találták meg, vagy lőtték ki diagnosztikai céllal. A vírus a vadállományban az ország északkeleti részén több gócban is aktív, de a házisertés-állományból nem jelentettek ASP-megbetegedést – foglalta össze a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a sertéspestishelyzetet.
Szeptember végén a betegség átlépte a Dunát, a Pilisi Parkerdő Zrt. Budakeszi Erdészetének területén egy körülkerített erdőrészen hullottak el ASP-ben megbetegedett vaddisznók. Úgy tűnik, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből a Tisza mentén, esetleg a folyó közvetítésével terjed a betegség.
Az ASP-helyzet a szomszédos országokban is súlyos, és romlott is a közelmúltban, emiatt Magyarországon is magasabb készültség és határozott intézkedések indokoltak. A NAK összefoglalója szerint a legnagyobb terjesztési kockázatként az ember általi terjesztést kell kiemelni. Az emberek elsősorban élelmiszer-hulladékkal és a ruházaton keresztül tudják terjeszteni a vírust.
Folyamatos fertőzőforrás a betegség jelenléte a vadállományban. A pillanatnyi ismeretek szerint általánosan kijelenthető, hogy ahol a vaddisznóállomány sűrűsége 0,5 állat alá csökken négyzetkilométerenként, ott a vírus korlátozza saját magát, és végül a terjedése is megállhat. Magyarországon átlagosan 2-2,5 állat a vaddisznóállomány egy négyzetkilométerre eső sűrűsége, ezért érdemi előrelépést az állomány gyérítése és ezzel együtt a tetemek begyűjtése jelentene.
Az ASP házisertés-állományba való behurcolásának legkritikusabb tényezői között meg kell említeni a fertőzött, beteg állatot, a fertőzött élelmiszert és élelmiszer-hulladékot (beleértve a felfőzött moslékot), fertőzött takarmányt. Az utóbbi miatt zöldtakarmány etetése tilos, a szemestakarmányt pedig legalább 90 napig pihentetni kell). Ugyancsak veszélyes a fertőzött alomanyag, amelyet ugyancsak minimum 90 napig kell pihentetni.
A ragály tárgyak, járművek és az ember ruházata, cipője által és élelmiszer-hulladékkal is átvihető.
A minimális járványvédelmi követelmények betartása azonban jelentősen csökkentheti az ASP házisertés-állományba történő bejutását.
Újabb leölések Romániában
Romániában az ASP megjelenése óta több mint 524 ezer sertést kellett elpusztítani, ezenfelül további 13 ezer állat leöléséről döntött a hatóság. Eddig 11 848 román állattartónak fizettek kártérítést. Az ország 41 megyéje közül 25-ben észleltek házi sertéseknél aktív ASP-s fertőző gócokat, további hét megyében pedig kizárólag vaddisznóknál mutatták ki
a kórokozó jelenlétét. Országszerte 956 aktív fertőzésgócról tud most a szakhatóság, ezek száma szerintük csökkenőben van. Az Európai Unió viszont a héten a korábbi 25-ről 29-re növelte azon romániai megyék számát, amelyekre korlátozásokat szabott meg – az ASP jelenléte vagy fertőzési kockázata miatt – a sertéshús-kereskedelem terén. Továbbra is jelen van az ASP két, Magyarországgal szomszédos romániai megyében.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.